Címke: meddőség

A női meddőség lelki okai

Ebben a témában már sok hasznos megoldás került segítségként előtérbe melyek főként a fizikai problémákat orvosolják. Én most egy másik oldalról közelíteném meg a témát. A fizikai okok mellett sajnos sokszor a lelki okok azok, melyek idáig vezetnek.
Nézzük meg mik is lehetnek ezek a lelki okok, és mit tehetünk ellenük.

Nem bízunk a párunkban

Ez azt jelenti, hogy korábbról már volt olyan élményünk, amikor párunk nem tartott ki mellettünk, nem állt mellénk. Esetleg megcsalt, de megígérte, hogy többé ilyen nem fordul elő. Ennek természetes következménye, hogy bár igyekszünk megbocsátóak lenni, de ezeket a sérelmeket sajnos nem lehet eltörölni, hisz a bizalom odalett.

Pénzügyi bizonytalanság

Ez sajnos a pénzre vezethető vissza. Hisz mai gazdaságunk az édesanyákat nem, hogy segítené pénzügyileg, de igen nehézzé teszi a gyermekek vállalását. Az anyuka nem csak elesik havi keresetétől, de jelentősen lecsökken bevétele, mellyel sajnos önbecsülése is egyenes arányban változik. Így haszontalannak, eredménytelennek, feleslegesnek érezheti magát. Olyan embernek érzi magát, aki nincs a társadalom hasznára, hisz „csak otthon van, és nem csinál semmit“. Ez persze nincs így, hiszen talán nincs is szebb és nehezebb hivatás az anyaságnál, gyermeknevelésnél. A munkatársak viszont azt látják, hogy az édesanyává emelkedett kolléganő, az eltelt idő alatt már nem tud lépést tartani a cég feszített elvárásaival, és sokszor csak üres kezek felemelkedése jelzi, hogy itt bizony már nincs helye.
Ezeket látva, olyan minták, nyomok kerülhetnek a még gyermektelen nőkbe, mely tudat alatt emészti őket, és gátolja a fogantatást. Az említett példa alapján világosan látják, hogy utódjukról nem lesznek képesek egyedül gondoskodni.

Félelem a kiszolgáltatottságtól

Ez igen sokrétű probléma, mert több félelemről is szól egyszerre. Egyik ilyen félelem, hogy egyedül marad az anya, segítség nélkül. Esetleg szülei már nem élnek, vagy távol vannak és fél attól, hogy egyedül nem tudja ellátni gyermekét, hisz férjének kell az anyagi biztonságukról gondoskodni.
Másik ilyen félelem, hogy párja már nem fogja kívánatos nőnek tartani, és esetleg megcsalja őt, vagy kapcsolatuk már nem lesz a régi. Ide tartozik még az is, hogy nem fog olyan elfoglaltságokra időt áldozni, melyeket a szülés előtt még megengedhetett magának. Például nem fog tudni pihenni, utazni, vagy sportolni, a barátnőkkel találkozni. Ez olyan nagy lemondás, melyre nem vagyunk mindig felkészülve, hisz nem igazán látunk rá pozitív példát.

Nem leszek elég jó anya

Ez az aggodalom általában egy segítő nővér mellett, vagy egy komoly érzelmi elvárásokat támasztó anya mellett alakul ki. Ha például testvérünk már több gyermekes anyuka, akkor olyan elvárások születhetnek meg részéről, melyek kimondatlanul is gátat szabhatnak számunkra. Ez persze nem tudatos, vagy rosszindulatú. Az édesanya sem azért követeli az unokát, mert szeretne rosszat gyermekének, viszont elvárásával komoly megfelelési kényszerbe hajszolhatja gyermekét.
Mindemellett a nőkben e nélkül is felmerül a kérdés, vajon jó anya lesz e. Hisz szeretné megadni mindazt gyermekének melyet esetleg ő nem kapott meg, illetve azt is ami segíti őt a boldog felnőtt élet elérésében.

Nem akarok gyermeket

Ez tudom ijesztőnek hangzik. Mégis fontos ezt a témát is megemlíteni, mert bizony 30 év felett, és főképp negyven felé közeledve nem mindig a vágyaink hajtanak. Nagy a társadalmi nyomás ezen a korosztályon, hogy teljesítse kötelességeit. Néha pedig az elvárások tengerében beleveszve könnyen annak csapdájába kerülhetünk. Kevés nő meri felvállalni, hogy ő bizony nem vágyik az anyaságra, mert számára a függetlenség, és az élet egyéb dolgai fontosabbak. A mai, média által sulykolt divat szerint a nők, mint „csúcsfogyasztók” nem az anyaságban teljesednek ki. Mégis vannak ilyen irányú elvárások minden nő életében.

Félelem az egyedül maradástól

Sajnos ez is a mai kor terméke. A probléma talán onnan indul, hogy a házasság már nem feltétlenül jár együtt a családalapítással. Így bár titkon minden nő vágyik az esküvőre, ez mégsem történik meg mindig. A nők pedig félnek, hogy gyermekszülés után párjuk nem marad mellettük, hisz a törvény sem kötelezi őket erre.

Mindemellett a párkapcsolatok már nem állnak olyan szilárd alapon, mint régen, mert kevés idő jut rá. A rohanás, a mindennapok küzdelme kiveszi az energiát a nőkből. Kevés idő és kitartás marad a kapcsolat ápolására. Ezért hát a párkapcsolat talán ingadozik, és a gyermeket mint mentőövet várjuk ennek megszilárdítására. Sajnos ez nem válik, nem válhat be. Ha egy kapcsolatban probléma volt előtte, az megmarad, sőt még nehezebb lesz később. Hiszen a gyermek érkezésével mind a két fél fáradtabb, hajszoltabb lesz, kevesebb ideje jut egymásra. Ilyen légkörben pedig már-már lehetetlen egy kapcsolati problémát megoldani.

Mindezek talán nem tűnnek komoly oknak, a sok fizikai probléma mellett. Mégsem lehet elmenni mellettük, mert hiába olyan fejlett a tudomány, a lombikbébi program még nem kecsegtet olyan nagy eredménnyel, mint szeretnénk. Tehát hölgyeim kérem fontolják meg a másik oldal megszemlélését, mert bizony néha itt van a megoldás kulcsa.

Hargitai Andi

(A csaladinet.hu 2011. februári cikkíró pályázatára beküldött írás)

Hogyan javítható a termékenység? Hogyan kerülhető el a korai vetélés? Mit szedjünk, mitől óvakodjunk?

A meddőség kérdése: Az elmúlt 20 évben a fejlett országokban a meddőség problémája drámai méreteket öltött. A párok 25-50%-ában már az első gyermek megszületése is nehézségekbe ütközik! Mi lehet az oka?- teszik fel joggal a kérdést. A meddőségnek orvosi szempontból nagyon sok oka lehet, ugyanis általában több tényezős, ún. multifaktoriális problémáról van szó.

A legfontosabbak a következők:

Hormonális zavarok (pl. ivarmirigyek, agyalapi mirigy, pajzsmirigy betegségei, mellékvese) 30%
Gyulladásos- immunológiai okok (pajzsmirigygyulladás) 20%
A peteérés zavarai 20%
Spermium-ondó betegségei 20%
A petekürt átjárhatóságának zavara 10%

Lényeges, hogy az éretlen petesejtből (ún. oocitából) kb. 3 hónap, amíg érett petesejt jön létre és válik alkalmassá a megtermékenyülésre. Ezért is nagyon fontos már a megtermékenyülés előtti 3-6 hónap, mert a káros hatások nemcsak a magzatban, hanem a petesejtben is jelentkezhetnek. Ezért már a gyermekvárás eltervezésekor alapvető hormonális és immunológiai, genetikai vizsgálatok, életstílus, diéta és adott esetben gyógyszeres kezelés is szükséges lehet.
A peteérés zavarai: a korai ovuláció, az anovuláció (mikor az ovulació nem következik be), a szabálytalan menstsruációs ciklusok, a progeszteron, a prolaktin, a TSH szint ellenőrzése és annak korrekciója feltétlen szükséges.

Étrend

Mindkét jövendő szülőnek (tehát a férjnek is!) figyelembe kell vennie a következőket, ugyanis a hormonális egyensúly felborulásának a diéták hibák is lehetnek okozói.

Melyek ezek?

  • Alkohol: bizonyítottan csökkenti a termékenységet. Tanulmányok egész sora bizonyította, hogy a napi öt pohár bor 3-6 hónapon át is ártalmas (közel felére csökkentette a termékenyülés valószínűségét). Ráadásul az alkohol a speriumok képződését és mozgását is jelentékeny módon károsítja. Ebből következik, hogy az alkohol fogyasztása már a tervezett terhesség előtt 3-6 hónappal elhagyandó!
  • Kávéfogyasztás: napi 1 kávénál több már jelentős mértékben csökkenti a spermiumok mozgását és ártalmas a peteérésre.
  • Cola és más üdítők (energia italok szintén károsak)
  • Dohányzás: egyértelműen káros. A cigaretta fogyasztással arányosan csökkent a megtermékenyülés valószínűsége.
  • A Xenoösztrogénekről ma már tudjuk, hogy az egészségre általában, de különösen a megtermékenyülésre, a peteérésre és a spermiumok képződésére is rendkívül károsak és jelentőségük a „civilizációs” hatások miatt rendkívül megnőtt. Mivel ezek a kémiai anyagok a szervezet hormonális és immunológiai működésébe durván beavatkoznak, ezért az irodalom hormonális bombáknak („endocine disrupteres”=EDC anyagok) nevezte el. Erről a fontos kérdésről már tudományos konferenciákon beszámoltam és ezen a honlapon is írtam korábban. A lényeg az, hogy ezek az anyagok hormonszerűen vislkednek és felborítják a hormonális egyensúlyt, ill. akár véglegesen károsíthatják az endokrin szerveket.

Xenoösztrogének csoportosítása

  • Alkilfenolok és származékaik
  • Ftalátok
  • Biszfenol-A és hasonló fenolok
  • PCB (poliklórozott-bifenilek) vegyületcsoport
  • Lángfogók, PBDE-k
  • Halogénezett többgyűrűs égetési melléktermékek (dioxinok)
  • Peszticidek, rovarírtók
  • Gyógyszerek
  • Fémek és fémtartalmú vegyületek

A fentiek közül különösen fontosak a rovarirtók (DDT és származékaik), a Ftalátok, amelyek megtalálhatók a PVC (műanyag) és más műanyagban, festékekben, ezért a 2008-tól az USA kongresszusa betiltotta ezek alkalmazását. A veszély óriási, mert ételekbe kerülhet az élelemmel, de a mosogatószerekben éppen úgy megtalálhatók, mint a körömfestékekben, a cumisüvegekben, játékok festékében, samponokban, dezodorokban, arckémekben stb. Ezek az anyagok azért is rendkívül károsak, mert nem vagy nagyon lassan bomlanak le, a zsírszövetben raktározódnak és a testsúlycsökkentés (fogyás) során kikerülnek a keringésbe és az anyagcsere felborulását, rákos daganatokat is okozhatnak (emlő-, prostata-, bél rákok).
Természetes növényi anyagokban lévő hormonok (fitoösztrogének) (pl a szójatartalmú ételek) szintén károsak, de hatásuk sokkal rövidebb ideig tart, a szervezetben lebomlanak.

Vitaminok, nyomelemek:

  • Fólsav: egyike a legrégebben ismert anyagnak, amely terhesség alatt védi az örökletes anyagot, a DNS-t (véd a magzati fejlődési zavar, a spina bifidával szemben). Ezért a terhesség előtt legalább 3 hónappal már célszerű szedni. A B6 vitamin javítja a peteérést, a B12 pedig emeli a spermiumszámot.
  • Cink: mind a hormonális, mind az immunológiai működés szempontjából fontos nyomelem. Hiányában kromoszóma-károsodás és immunológiai zavarok léphetnek fel. Mindkét leendő szülőnek célszerű ezért az ételeket cink bevitelével kiegészíteni (utalok az alábbi táblázatra).
  • Szelén: nyomelem, antioxidáns hatású és alapvetően fontos a fogantatáshoz, a vetélés megakadályozásához, az autoimmun folyamatok gátlásához. A terhessség alatt a szelénszint általában alacsony és pótlása indokolt. Fontos, hogy a spermium számot és a spermiumok mozgását is javítja.
  • Esszenciális zsírsavak: főleg a spermiumok képződésére és minőségére kedvező hatásúak (emelik a prostaglandinok mennyiségét).
  • E vitamin szintén fontos antioxidáns. Az IVF programban résztvevő férfiak megfelelő kezelésével a termékenységi ráta 10%-al volt növelhető.
  • C Vitamin antioxidáns kapacitás révén fokozza a spermiumok mozgását, védi a DNS-t az oxidatív stressztől. A tanulmányok azt mutatták, hogy a clomifen-nel kezelt nőkben lényegesen jobb a peteérés.
  • L-Arginin: esszenciális aminosav, amely általában a kiegyensúlyozott táplálékban elegendő, de néha szükséges a bevitel növelése. Fontos: akik hajlamosak a herpes fertőzésre (száj és genitális formákra egyaránt) ne vigyenek be ebből az aminosavból, mert ezzel stimulálják a vírusokat és növelik a betegség kiújulásának veszélyét!
  • L-Karnitin szintén esszenciális aminosav, bevitele a spermiumok mozgási zavarai esetén fontos, ez nem okoz herpes veszélyt.

Növényi anyagok

Több gyógynövényről tételeznek fel kedvező hatást. Ezek közül egyről, az Agnus Castus-ról (barátcserjeről) sikerült bizonyítani, hogy javítja egyértelműen a megtermékenyülés esélyét. Ez a növényi anyag egyértelműen javítja a hormonális egyensúly helyreállítását és a termékenységet. A készítmény különösen hatásos, ha a sárgatest fázis megrövidült, a prolactin szint emelkedett, növeli a progesteron- ösztrogén arányt, csökkenti a fokozott vérzést. Fontos azonban tudni, hogy a kezelésnek egyénre szabottnak kell lennie. Ez tehát nem egy olyan „csodaszer”, amelynek hatása mindeki számára egyformán, azonos dózisban és azonos módon alkalmazható a siker reményében.

Étkezés a nemzetközi szervezet (The Foundation of Health) ajánlásai alapján

Tápanyagok Nőknek Férjeknek
Fólsav 400 ug 400 ug
Cink 30 mg 30 mg
Fólsav 400 ug 400 ug
Szelén 100-200 ug 100-200 ug
Halolaj 1000 mg 1000 mg
Vitamin B6 50 mg 50 mg
Vitamin B12 50 ug 50 ug
Vitamin E 300-400 IU 300-400 IU
Vitamin C 1000 mg 1000 mg
Vitamin A 2300 IU

Vitamin D napi ajánlott bevitele nemzetközi egységben terhes nőknek és felnőtteknek:

Korcsoport Egy napra javasolt dózis Biztonságosan bevihető mennyiség
egy napra eső felső határa
Csecsemők 400–1000 NE 1000 NE
Gyermekek
(1–6 év)
600–1000 NE 2000 NE
Gyermekek
(6 év felett)
600–1000 NE 2000 NE
Serdülők 800–1000 NE 4000 NE
Felnőtek 1500–2000 NE 4000 NE
Elhízott
felnőttek
3000–4000 NE 4000 NE
Terhes nők 1500–2000 NE 4000 NE

A fogantatás titkai – 2.rész: Az ovuláció

“Minden hónapban megjön a menstruációm, tehát van peteérésem…” kezdte ezzel a mondattal a konzultációt egy kedves hölgy. Ezt a tévhitet szeretném a következő cikkel eloszlatni és az ovuláció fontosságára felhívni a figyelmet. Mert ez igen fontos, akkor is, ha nem akarunk kisbabát.

A fogantatásnak egyik elengedhetetlen feltétele az ovuláció. Az ovuláció, magyar nevén peteérés, az érett petesejt kilökődése a petefészekből.

Amikor egy kislány megszületik, már ott vannak petefészkében azok a petesejtek, amik később hónapról hónapra megérnek és terhességet eredményezhetnek. Ezért is szokták azt mondani, hogy petesejtjeink annyi évesek ahány évesek mi magunk vagyunk.

Hogyan is néz ki egy normális menstruációs ciklus? Az FSH és az LH hormonok egymást segítve érlelik a tüszőt. Az FSH hormon munkája az érlelés az LH-é a repesztés. Mindkettőnek megfelelően kell működnie az ovuláció érdekében.

Ezeken kívül még az ösztrogén szintünk is emelkedik folyamatosan, a ciklus első felében, mert ez a hormon a méhnyálkahártya megfelelő állagának elérésében felelős, többek között.

Ha minden rendben van, akkor a petesejt a ciklus 14. napja körül kilökődik és megtörténhet a fogamzás. Sok esetben a peteérés előbb vagy később következik be, ez nem baj, a lényeg, hogy az ovuláció után 14, de legalább 12 nap elteljen.

Az ovuláció megtörténte után a szervezet gőzerővel elkezdi termelni a progeszteront, ezzel is segítve a megtermékenyített petesejt beágyazódását. Ha fogamzás nem történt, akkor a ciklus végén a progeszteron szint lezuhan és megjön a menstruáció. Kezdődik minden elölről.

Sok esetben azért találkozunk hormonproblémákkal, meddőséggel, nőgyógyászati betegséggel, mert a peteérés elmarad és így progeszteron termelődés sincs a szervezetünkben, viszont ösztrogént azt termeltünk, ezzel máris az ösztrogén felé billent hormonális egyensúlyunk.

Tehát nem győzöm hangsúlyozni, hogy nem csak akkor kell figyelnünk, hogy ovulálunk-e amikor babát szeretnénk. Az egyensúlytalanság a saját női egészségünk kapcsán sem jó és sok problémához, cikluszavarhoz, meddőséghez, miómához, cisztához stb. vezethet.

Számos módja van annak, hogy ovulációnkról meggyőződjünk. A legbiztosabb mód a hőmérőzés, amikor a progeszterontermelődés miatt megemelkedik a testhőmérsékletünk.

Némelyek biztosabb módszernek tartják az ovulációs teszt használatát, sőt az ovulációs mikroszkópot, ráadásul azt csak egyszer kell megvenni.

Sokan a méhnyak által termelt váladékból tudják, hogy hamarosan peteérésük lesz.

Ha végképp nincs ötletünk arról, hogy van-e ovulációnk, akkor a legbiztosabban egy hormoneredményből tudjuk ezt megállapítani. A vélt ovuláció utáni 7. napon mért progeszteron szintből. 15 nmol / L feletti progeszteron szintnél bár biztosak lehetünk abban, hogy legalábbis a vizsgált ciklusban megtörtént a peteérés és a progeszteron is kielégítően termelődik.

Ne feledjük, hogy saját egészségünk érdekében is fontos tudnunk, hogy minden rendben működik-e a szervezetünkben, ha babát szeretnénk, akkor pedig mindenképpen figyelnünk kell, hogy legyen ovulációnk. Számos lehetőség van, amivel a hormonális eltéréseket rendbe tudjuk tenni, és minél hamarabb ismerjük a problémát annál kevesebb évet kell várnunk a babánkra.

Hogy az ovuláció miért maradhat el és hogyan lehet ezen a problémán segíteni azt a következő cikkben fogom összefoglalni.

Fotó: cuteimage – FreeDigitalPhotos.net

Férfiak górcső alatt – avagy milyen a jó sperma?

Nekünk, nőknek ketyeg az a bizonyos biológiai óra és felhagyunk korábbi “destruktív” életvitelünkkel a fogantatás és a baba érdekében, de oly kevés szó esik arról, hogy egy leendő apának mi kellene, hogy legyen a kötelessége.

Gyermekvállalás előtt az ember lánya minden befolyásoló tényezőre odafigyel: egészséges étrend, stresszmentes környezet, megfelelő vitaminpótlás, testmozgás, életkor és nem utolsó sorban orvosi vizsgálatok. Mikor testben és lélekben is készen állunk a családalapításra, akkor végül is nincs más dolgunk, mint a természetre, vagyis inkább párunkra bízni a várva várt fogantatás pillanatát.

De mi a helyzet a férfiak termékenységével, egészségével, esetlegesen a rossz szokásaival, és amiről a legritkábban esik szó: az életkorával? Nekünk, nőknek ketyeg az a bizonyos biológiai óra és felhagyunk korábbi „destruktív” életvitelünkkel a fogantatás és a baba érdekében, de oly kevés szó esik arról, hogy egy leendő apának mi kellene, hogy legyen a kötelessége.

Természetesen egy egészséges férfi, egészséges spermával – de milyen is az?

Mennyisége 2-6 ml között tekinthető optimálisnak, pH-értéke 7,2-8,0 között van. Az ejakulátum megtermékenyítő képességét az Egészségügyi Világszervezet ajánlásai szerint állapítják meg: a WHO kritériumai alapján a mintának legalább 15 millió hímivarsejtet kell tartalmaznia milliliterenként, és a spermiumok minimum 30 százalékának szabályos szerkezettel kell rendelkezniük.

A normálisnak tekintett alacsonyabb értékek esetén a nemzőképesség valószínűsége csökken. Ha alacsony a spermiumszám, kevesebb spermium éri el a petesejtet természetes körülmények között, ha a motilitásában, vagy a morfológiájában van eltérés, akkor pedig csökken a túlélés esélye a női ivarszervben, illetve a sperma nehezebben jut el a petesejtig.
A férfiak nemzőképességéről a spermavizsgálat révén alkothatunk képet, többek között a spermiumok számának, a spermiumok mozgási tulajdonságának, valamint a normális és kóros alakú spermiumok arányának a vizsgálatával.
Szerencsére a férfiak meddősége kevés házasságot érint, mindössze 5-6 meddő házasságból 1 esetben fordul elő, hogy a férfi partner a felelős az elmaradt fogantatásért. (A meddőségért az esetek 20%-ban férfi, 39%-ban női, 26%-ban férfi és női okok együtt és 15%-ban ismeretlen tényezők állnak; a férfiak 7%-ának vannak meddőségi problémái.)

Se alkohol, de dohányzás!

Több kutatás is bizonyítja, hogy a rossz szokások mennyire befolyásolják a férfiak termékenységét, illetve a sperma minőségét.

Egy vizsgálatban azt nézték, hogy dohányos férfiak esetében mennyi idő telik el a teherbe esésig, ebben igaz, nem találtak különbséget, viszont más vizsgálatok egyértelműen bizonyították, hogy dohányzás következtében fokozódik a spermiumok DNS sérülése.

Egy másik vizsgálatban csökkent a lombik sikeressége dohányos férfiak esetében – mondja Dr. Szabó Ferenc andrológus szakorvos. A dohányzó férfiak spermamintájában nagyobb arányban fordulnak elő a rendellenes alakzatú és mozgású hímivarsejtek, mint nem dohányzó társaikéban és ráadásul az erekciós problémák kialakulására is hatással van a füstölés.

Az alkohol sem különb: amellett, hogy merevedési problémákat okoz és csökkenti a tesztoszteron-szintet, mennyiségi és minőségi értelemben is rontja a spermaképet, de kis mennyiségű, vagy alkalmi alkoholfogyasztás nem befolyásolja a spermatogenezist és a teherbeesést sem. Viszont a C- és E-vitaminok, valamint az olyan ásványi anyagok rendszeres napi bevitele, mint a cink, a szelén és a kismama számára is elengedhetetlen folsav, serkentik az egészséges spermatermelődést. És, hogy ne csak a hölgyeknek kelljen figyelni a vonalaikra: a túlsúlyos férfiaknál gyakoribb a DNS-sérülés is a spermiumokban, ezért a rendszeres testmozgás és a normál súly tartása szintén befolyásoló tényező a termékenységet illetően.

Hogy egy kis kedvet csináljunk a férfiaknak „shoppingolás” terén, elárulhatjuk nekik, hogy babaprojekt idején egyáltalán nem mindegy az sem, hogy milyen alsóneműt hordanak, milyen sportot végeznek, vagy éppen milyen wellness szolgáltatást szeretnének igénybe venni.

Bár egy egészséges, termékeny férfi esetében természetesen nem lehet sorsdöntő az alsógatya fazonja, de mégis inkább kerülje a szűk, testhezálló darabokat, a forró vízben való rendszeres „ázkódást”, a szaunát, és ha lehet, az ülésfűtést se kapcsolja be az autóban, a laptopot pedig mindenképp az asztalra tegye, ne az ölébe.

Öreg sperma nem vén sperma?

Kutatások és újságcikkek tömkelege foglalkozik a nők életkorával, pontosabban azzal, hogy miként hat az anya életkora születendő gyermeke egészségére. De mi a helyzet az apa életkorával? Hiszen ahogy a nőknél, úgy a férfiaknál is kezd kitolódni a gyermekvállalás korhatára, s míg a hölgyeknél van egy úgymond „felső határ”, ami után nem javasolt gyermeket vállalniuk, addig a férfiakéról mit sem hallunk.

Pablo Picasso, Charley Chaplin és Marlon Barnado híres férfiak is öregkorban lettek apák.

Nekik, mindnyájuknak fiatal feleségük volt. A különböző vizsgálatok azt igazolták, hogy a létrejövő terhességek száma nem különbözött azoknál a férfiaknál, akik 50-en túl voltak, a 35 év alattiakéval összehasonlítva.

Viszont íme egy rövid, érthető magyarázat arra, hogy miért nagyobb mégis a genetika kockázat idősebb apa esetében: a spermium ős sejtek serdülőkorig kb. 30-szor osztódnak, majd ezek a sejtek egy év alatt kb.23-szor, vagyis ez 20 éves korban 200 osztódás, 45 éves korban 770 osztódásnak felel meg.
Tehát egy spermium ős sejt 45 éves korra már túl van 770 osztódáson, ebből következik, hogy több DNS mutáció fordul elő, fokozódik a genetika eltérések száma, csökken a DNS javító mechanizmusok funkciója, tehát az idős férfi hímivarsejtjei sokkal sérülékenyebbek – magyarázza Dr. Szabó Ferenc.

Mindezeket elmondva összefoglalható, hogy idős korban csökken a férfiak megtermékenyítő képessége és a genetikai mutációk és vetélések száma is magasabb lehet, de önmagában az előrehaladott férfikorban okozott terhesség nem indikációja az intenzív prenatális diagnosztikának, tehát nem kell költséges vizsgálatokat végezni a magzat esetleges genetika, vagy fejlődési rendellenességei miatt, mert a kismama korának megfelelő szokásos nőgyógyászati protokoll is elégséges.

A hosszú élet titka?

Egy érdekes dologra is rájöttek a tudósok, ami az apa életkorával hozható összefüggésbe: több kutatás igazolta, spermiumokban lévő kromoszómák telomerjei ( „kupakjai” ) a többi sejtben lévő telomerekkel ellentétben nem rövidülnek az életkorral, hanem éppen ellenkezőleg: hosszabbodnak.

Az idősebb korban apává váló férfiak ezért általában hosszabb telomerű kromoszómákat örökítenek át gyerekeiknek, ezáltal potenciálisan tovább élhetnek.

Mindezeket összegezve azért ne felejtsük el, hogy a teherbeesés szempontjából a nő kora sokkal döntőbb, mint az apáé. A tudatos gyermekvállalás esetén 35 felett, ha 6 hónapon belül nem jön össze a baba, érdemes spermavizsgálatot is végezni, de mindenekelőtt a lehető legegészségesebb életmódot folytatni gyermekvállalás előtt, közben és után is, anyának, apának egyaránt.

Szerző: Leitner Olga
Szakértő: Dr. Szabó Ferenc andrológus, urológus szakorvos
Kép: Zappys Technology Solutions / Flickr.com

A D-vitamin (hormon) mint a meddőség, a PCOS kezelésének, a vetélések megelőzésének új módja

A D-vitamin anyagcseréje egyedülálló az emberi testben. Minden szervrendszerünk működésére komoly hatást gyakorol: az agyban, illetve a központi idegrendszerben fokozza az idegszövet megújulását, emellett legfontosabb védelmi rendszerünket, a bőrünket érintő daganatok kialakulásának kockázatát is csökkenti.

A vérképző rendszerben segíti az érett vér-sejtek kialakulását, javíthatja a vérszegény állapotot, erősíti a szívizomzatot, a test teljes védekező-rendszerét, májvédő hatású, emellett a cukorbetegség ellen is védelmet nyújthat. A vázrendszer, illetve a belek egészséges működésében is szerepet játszik, nem beszélve endokrin működésünkről.

Az utóbbi évek intenzív kutatásai igazolták, hogy a korábban vitaminnak gondolt biológiailag aktív anyag, lényegében hormonként viselkedik a szervezetünkben. Nincs köze a vitaminokhoz, pusztán orvostörténeti okok miatt nevezik annak. Szerkezete nagymértékben hasonló a szteroid hormonokhoz, mint a mellékvese hormonjai és a nemi hormonok, amelyek közül többet gyógyszerként használunk már évtizedek óta. Az utóbbiak többek között immunológiai és gyulladásos, ízületi betegségek esetén segíthetnek a tünetek enyhítésében.

Sokrétű kutatás bizonyította, hogy a D-vitamin több szervünkre, szervrendszerünkre hat, így szintjének meghatározása, szükség esetén pótlása meghatározó fontosságú (1. táblázat). Ezért nemrégiben számos hazai orvos társaság jutott konszenzusra azzal kapcsolatban, hogy a D-vitamin hiány súlyosságára együtt hívják fel a figyelmet, illetve iránymutatást adjanak a prevenciót és a kezelés javasolt módjait tekintve. Dermatológusok, endokrinológusok, immunológusok, gyermekgyógyászok, ideg- és elme-orvosok, kardiológusok és a szakma egyéb területein gyógyítók értettek egyet abban, hogy lényegesen nagyobb dózisra lenne szüksége szervezetünknek ebből az elengedhetetlen hormonból, mint amennyihez átlagosan hozzájutunk. A legfrissebb tanulmányok szerint ugyanis jelenleg a hazai lakosság körülbelül kétharmada D-vitamin hiánnyal küzd. Korábban ezt az anyagot kizárólag újszülötteknek adták speciális esetekben, ám mivel a legkülönbözőbb betegségek megelőzésében kulcsfontosságú lehet, majdnem mindenkinek többre lenne szüksége a hormonból. Az már korábban is ismert volt, hogy a vérben keringő D-hormon a kalcium-anyagcsere szabályozásában is részt vesz, melynek a csontképződésben, az egészséges csontok fenntartásában van kulcsszerepe.

A D-vitamin (hormon) a kalciumot legfőképp a bélből történő felszívódáson keresztül képes befolyásolni. Tehát a D-vitaminszint függvényében változik a napi kalciumszükséglet is. A nemzetközi ajánlásokban szereplő javasolt kalciumbevitel csakis normális D-vitaminszint mellett elegendő, ugyanis D-vitamin hiányában csontvesztés alakul ki, súlyosabb esetben a csontok szerkezete is megváltozhat, mely különböző csontbetegségekhez vezet. A csonttörések gyakoriságát befolyásolja a csontok mennyiségi és szerkezeti változása. Így csontritkulás esetén fokozott a csonttörések kockázata, mely D-vitamin hiányában tovább nő, akár 40 százalékkal. Ez a hormon segíti az izmok összehúzódását, az idegrendszer és az izmok közötti koordinációt, ezzel is csökkenve az éjszakai izomgörcsök esélyét.

Kiderült az is, hogy ez a hormon kedvező az autoimmun betegségek kezelésében és megelőzésében. Igazolták, hogy az autoimmun betegségek előfordulásának gyakorisága geográfiai szempontból eltérő: észak-dél irányban csökkenő tendenciát mutat. Vagyis minél több a napsütéses órák száma, annál ritkábban fordulnak elő ezek az autoimmun zavarok, melynek szintén köze van a D-vitamin-termeléshez.
Azt azonban csak az utóbbi időben sikerült a kutatásokkal bizonyítani, hogy a D-hormon pótlása a meddőség egyes eseteiben is segíthet. Az endokrin rendszerben a reproduktív szervek igen finoman hangolt rendszert képeznek, melyek érzékenyen reagálnak minden külső és belső hatásra, így a stressz következtében kialakuló hormonváltozásokra is. A termékenységi zavarok részben pszichés, részben endokrin, ill. immunológiai eredetűek is lehetnek. A D-hormonnak szerepe lehet a termékenység növelésében a nők és a férfiak esetében is. Az úgynevezett Müller-féle gátló hormon (AMH) a petefészekben az érett petesejt termelődését, kiszabadulását kontrollálja. Az AMH alacsony szintje, illetve koncentrációjának csökkenése azt jelzi, hogy az érintett közeledik a menopauzához, esélye a gyerekvállalásra csökken.

A Szent András Egyetem kutatói 3200 nőt vontak be vizsgálatukba, akiknek mérték hormonszintjét, és a kapott értékeket összehasonlították biológiai korukkal. “A tanulmány megmutatja, mekkora (AMH) szintet várhatunk egy egészséges nőnél”. A nők termékenysége a harmincas éveik közepétől jelentősen csökken (!), ám ennek mértéke és időpontja igen eltérő. Az AMH szintjének mérése pontosabb módszert ad egy nő termékenységi állapotának meghatározására és jóslására, mint biológiai életkora. A teszt használatával a nők olyan eszközt kaphatnak, amely segíti őket családalapítási terveik pontosításában.

Egy iráni orvos csoport pár száz nőt tett megfigyelés alapján arra jutott, hogy ha egy 20 éves nő vérében milliliterenként 4,1 ng-nál kevesebb az AMH szintje, nagyobb a valószínűsége, hogy korán jelentkezik nála a menopauza, azaz már 45 éves kor előtt. Ezzel szemben azoknak a 20 éves nőknek, akik vérében legalább 4,5 ng AMH mérhető, jó esélyük van arra, hogy csak 50 éves korukon túl következik be náluk a menopauza. Ez az érték 25 évesen már csak 3,8 ng, 30 évesen pedig 2,9 ng, ami azt mutatja, hogy a női termékenység igen gyorsan csökkenhet az életkorral.

(1. táblázat) A D hormon sokirányú hatásai

A PCOS és a D hormon

A policisztás ovárium szindrómával (PCOS) kapcsolatos ismereteink az utóbbi években sokat fejlődtek. Ez a leggyakoribb női endokrin zavar, az egész szervezetre kihat, nőgyógyászati vonatkozásai ellenére nem nőgyógyászati betegség! Panaszokat a serdülőkortól okoz, metabolikus összetevői pedig kardiovaszkuláris elváltozásokhoz vezetnek. A kórkép felismerésének, modern kezelésének megértéséhez alapos szemléletváltásra is szükség van. A PCOS a nők mintegy 18%-ában kimutatható. A szindróma nevét hallva sokakban valami ritka nőgyógyászati betegség ködlik fel. A tájékozott betegek viszont megrökönyödnek, ha panaszaik alapján a kórképet sejtve orvosuktól efféle javaslatot kapnak: „Szedjen fogamzásgátlót…”, „Hogy lenne magának az a baja, hiszen nem is kövér…”, „Akkor jöjjön vissza, ha gyereket akar”. Sőt:az sem jár jobban, aki a kórkép gyakoribb, nem-nőgyógyászati megnyilvánulásának tüneti kezelésével bajlódik, eredménytelenül.

Panaszok és tünetek

A PCOS számos örökletes és környezeti hatásoktól is befolyásolt megnyilvánulása változó kombinációkban jelentkezhet. A krónikus anovuláció (peteérés hiánya) gyakran, de nem feltétlenül jelent menstruációs zavart vagy a teherbeesés lehetetlenségét, ugyanakkor a PCOS a női meddőség, infertilitás és számos terhességi probléma vezető oka (korai vetélések, placenta-rendellenességek, terhességi cukorbaj, óriásmagzat). Sokkal általánosabbak és egyszerűen felfedezhetők a hiperandrogén (azaz fokozott férfi hormontermelés). Tünetei: zsíros bőr, akne, az androgén-dependens bőrterületek szőrösödése (enyhe bajusz- és szakállképződés, szőrök jelentkezése az emlőbimbók körül, a háton, a fanszőrzet felhúzódása a köldök felé és fölé), férfias típusú hajritkulás, a derék-csípő körfogat hányados megnövekedése. A folyamatok hátterében álló inzulinérzékenység-csökkenés (inzulin rezisztencia) következményes inzulin túltermelődés (hiperinzulinizmus) révén fokozza az androgén hormonok aktivitását is. A betegek nagyobb része a még fellelhető hiedelemmel ellentétben nem túlsúlyos. A hiperinzulinizmus közvetlen megnyilvánulása lehet az édesség iránti vágy, hipoglikémiás epizódok. Kövéreken néha acanthosis nigricans is található, amely az inzulin receptor örökletes csökkent értékűségére utal (1. ábra).

(1 ábra) Acantosis nigricans (feltűnő barna foltok a hónaljban, ill. a nyakon)

A tünetek felől közelítve tehát a serdülőkor utáni acne, hirsutismus, menstruációs zavarok, teherbeesési nehézség, spontán vetélések, placenta-problémák, terhességi diabetes, óriásmagzat, hízási hajlam különösen a hasi területen, fiatal korban jelentkező 2-es típusú diabetes bármelyikének leggyakoribb oka a PCOS. A kórkép gyakoriságánál fogva a felsorolt tünetek bármelyikének észlelésekor fel kell vetnünk a PCOS lehetőségét, és keresnünk kell a többi lehetséges tünetet esetleges meglétét is. Nem kell minden tünetnek meglennie! Ha az anamnesis és a fizikális vizsgálat PCOS-re gyanús (egy-egy hyperandrogenitási és/vagy egy-egy nőgyógyászati tünet is elég), indítsuk el a más betegségektől való elkülönítéshez szükséges vizsgálatokat.

Vizsgálatok

A diagnosztika talán kissé szokatlan gondolatmenetű: a klinikai gyanút nem pozitív laboratóriumi leletekkel, hanem a PCOS-nál ritkább, de más kezelésmódú endokrin kórképek kizárásával igazoljuk. A vizsgálatok természetesen alátámaszthatják a hiperandrogén állapotot (és az inzulin rezisztenciát) más jelek hiányában is, de leginkább a hasonló tüneteket okozó egyéb betegségek kizárására, és a metabolikus szövődmények keresésére szükségesek. A kivizsgálást célszerűen belgyógyász-endokrinológus irányítsa. Emelkedett férfihormon-szinteket, fokozott szabad androgén indexet (FAI) gyakran találunk, de normál leletek sem szólnak PCOS ellen! Nem általános (és nem megkövetelt) az LH/FSH arány lényeges megemelkedése sem. Durva androgén hormon emelkedéseket, ill. egyéb hormoneltéréseket tovább kell vizsgálnunk, a szóba jövő kórképek csökkenő valószínűségi sorrendben: a pajzsmirigyfunkció eltérései, prolactinoma, hormonálisan aktív mellékvese- vagy petefészek betegségek (mellékvese hypertrophia, Cushing, tumorok). A cukorterhelés során mért inzulin szintekkel az inzulin rezisztenciát vizsgálhatjuk, de a módszer az egyéni diagnosztika szempontjából nem mindig ad egyértelmű eredményt. Ultrahang vizsgálattal a policisztás ovárium-tünet (PCO): petefészkenként legalább 12 db, 2-9 mm átmérőjű ciszta (kiéretlen folliculus) és/vagy a petefészkek 10 ml-t meghaladó térfogata. A PCO tünet önmagában nem betegség és megléte sem szükséges a diagnózishoz, ha a hyperandrogenismus és az ovuláció zavara egyértelmű.

Kezelés

Sokféle lehet. A cukormentes étrend mellett az inzulin érzékenyítő készítmények alkalmazása terjedt el. A legújabb megfigyelések és a kísérleti adatok azt mutatják, hogy az inzulin rezisztencia csökkenthető megfelelő dózisú D hormon adásával. (Rebecca L. Thomson, Simon Spedding and Jonathan D. Buckley Vitamin D in the aetiology and management of polycystic ovary syndrome. Clinical Endocrinology 2012 77, 343–350.)
High Prevalence of Vitamin D Deficiency in Infertile
Women Referring for Assisted Reproduction, Luca Pagliardini et al Nutrients 2015, 7, 9972–9984; doi:10.3390/nu7125516.

Miként a fentebb jelzett tanulmány mutatja a meddő nőkben a D-vitamin hiánya egyértelműen kimutatható. Kaliforniai kutatók azt ajánlják, hogy a téli hónapokban akár az ajánlott mennyiség többszörösére növeljük a D-vitamin bevitelt, sőt a sötétbőrűek – mivel náluk nem szintetizálódik olyan könnyen a D-vitamin –, akár a 10-14-szeresére. Ugyan D-vitamin túladagolás 10 000 NE (nemzetközi egység), vagy ennél nagyobb mennyiség huzamos szedésével fordulhat csak elő, ezért érdemes betartanunk a napi ajánlott mennyiségre vonatkozó ajánlásokat. A D-vitamin hiány szempontjából fokozott kockázatnak kitett személyek például az autoimmun betegségekben és más betegségekben szenvedők, bizonyos gyógyszereket szedők, állapotos nők, illetve azok, akik életmódjuk vagy egészségi állapotuk miatt tartósan nem jutnak napfényhez. Mivel csecsemő- és gyermekkorban a D-vitamin hiány kezeléséhez szükséges mennyiség kiszámításához jóval kevesebb adat áll rendelkezésre, ebben a korcsoportban az egyszerre beadandó nagy dózisok helyett a naponta, biztonságosan beadható adagok hosszabb távú használata javasolt. Ráadásul a legutóbbi közlések alapján a D hormon segít az AMH termelődésének fokozásában, az IVF során komoly veszélyt jelentő vetélésék megelőzésében {Seyedeh Zahra Shahrokhi S.Z. et al Role of Vitamin D in female reproduction, Clinica Chimica Acta 455 (2016) 33–38}

Mennyi D hormon készítmény javasolt?

Korcsoport Egy napra javasolt dózis Biztonságosan bevihető ennyiség
egy napra eső felső határa
Csecsemők 400–1000 NE 1000 NE
Gyermekek
(1–6 év)
600–1000 NE 2000 NE
Gyermekek
(6 év felett)
600–1000 NE 2000 NE
Serdülők 800–1000 NE 4000 NE
Felnőtek 1500–2000 NE 4000 NE
Elhízott
felnőttek
3000–4000 NE 4000 NE
Terhes nők 1500–2000 NE 4000 NE

(2. ábra) A D-vitamin napi ajánlott bevitel nemzetközi egységben

A hiányállapot megelőzését segíthetjük, ha táplálkozásunkban is ügyelünk a magas D-vitamintartalmú élelmiszerek rendszeres fogyasztására. Természetes forrásai a halmáj olajok, halak (tonhal, szardínia, lazac, hering, makréla), máj, virágpor, méz, méhpempő, tojássárgája, tej és tejtermékek (vaj, tejszín,), csiperkegomba, zabpehely, búzacsíra, élesztő.

Összességében a meddőséggel járó állapotok kivizsgálása komplex feladat. A kezelés általában egyénre szabott. A legújabb adatok a D hormon fontos szerepét bizonyítják az lombik program során az embrió megtapadásában és fejlődésében egyaránt (IVF).

(Aktualitás! Influenzás időszakban figyeljünk oda még jobban a rendszeres D-vitamin pótlásra. Egy felmérésben ugyanis azoknál a japán iskolásoknál, akik télen és kora tavasszal D-vitamint szedtek, 58 százalékkal csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma!)

Indexkép: nenetus/FreeDigitalPhotos

Ne ess azonnal kétségbe, ha nem jön a baba!

Sok párnál előfordul, hogy nem sikerül megfogannia a babának, akit a leendő szülei már nagyon várnak. Ilyen esetben nem kell rögtön megijedni és aggódni, hiszen az is teljesen normális, ha két évbe telik, mire sikerül megfogannia a gyermeknek.
Szakértőkkel beszélgettünk arról, hogyan érdemes ehhez a helyzethez állni, és mi nyújthat segítséget a problémában.

Continue reading “Ne ess azonnal kétségbe, ha nem jön a baba!”

Nem sikerül teherbe esned? Ezeket a hormonvizsgálatokat érdemes elvégeztetned

Meddőségről abban az esetben beszélünk, amikor védekezés nélkül egy év után sem jön létre terhesség. Ennek oka több minden is lehet, ám sokszor a nő hormonális zavarai állnak a sikertelenség mögött. Dr. Lőrincz Ildikó, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyász-endokrinológusa a legfontosabb hormonvizsgálatokat sorolja meddőség esetén.

Continue reading “Nem sikerül teherbe esned? Ezeket a hormonvizsgálatokat érdemes elvégeztetned”

Elegendő-e a TSH meghatározása meddőség, ill. visszatérő vetélések esetén?

Nincs nap, hogy nem keresnének fel ezzel a kérdéssel a meddő házaspárok, mivel a kivizsgálásuk során felvetődött a pajzsmirigy betegségének lehetősége (gyakran egyedül a TSH szint emelkedése, mivel csak ezt nézik!).

Ilyenkor gyakran azt a választ kapják, hogy amennyiben a TSH szintjük már rendben lesz („1 alatt vagy 1-2 között…!”), akkor próbálkozzanak a baba vállalásával. Tapasztalatom, hogy ez nem elegendő! Ezt bizonyították a legújabb klinikai megfigyelések is {Miko E és munkatársai: Characteristics of peripheral blood NK and NKT-like cells in euthyroid and subclinical hypothyroid women with thyroid autoimmunity experiencing reproductive failure. J Reprod Immunol. 2017 Sep 28;124:62-70. doi: 10.1016/j.jri.2017.09.008. [Epub ahead of print]}.

Elegendő-e a TSH meghatározása?

Ismert, hogy a pajzsmirigy autoimmun betegsége döntő szerepet játszik a nők meddőségben, a spontán és a mesterséges megtermékenyítések (IVF, ill. ICSI) utáni vetélésekben. A pajzsmirigy komponensei (pajzsmirigy-peroxidáz és a thyroglobulin) elleni autoantitestek (anti-TPO és anti-Thyreoglobulin) bizonyítottan kockázati tényezőt jelentenek a meddőség és a vetélés szempontjából, de ezt eddig csak a csökkent működéssel hozták összefüggésbe. Jóllehet a csökkent pajzsmirigyműködés esetén a tiroxin hormon alkalmazása mérsékli a szülészeti szövődmények kockázatát az autoimmun thyreoiditises nőkben.

Mi pajzsmirigy peroxidáz enzim (TPO)?

(1 ábra)

Ez egy sejtmembránkötött, glikozilált, hem-tartalmú fehérje, amely a pajzsmirigy membránjában található meg. A TPO a tireoidea eredetű mikroszomális antigénként ismert nagyméretű fehérje fő alkotórésze, katalizálja a tireoglobulinban lévő tirozilcsoportok jodinációját, ami a T3 (trijódtironin) és T4 (Tiroxin), azaz a pajzsmirigyhormonok szintézisét eredményezi.

A pajzsmirigy peroxidáz enzim szerkezete

1. ábra: A pajzsmirigy peroxidáz enzim felelős a
pajzsmirigy hormonjainak képződéséért

Mi az anti-TPO?

A pajzsmirigy autoimmun betegségeiben TPO elleni autoantitestek jelennek meg (2. ábra). A pajzsmirigy peroxidáz elleni autoantitestek mérése az autoimmun pajzsmirigybetegségekben szenvedő betegek azonosításának hasznos eszköze. Az anti-TPO antitestek szintje az aktív autoimmun pajzsmirigygyulladásban szenvedő betegek több mint 90%-ában emelkedett. Az anti-TPO antitestek ismereteink szerint jelentős szerepet játszanak a pajzsmirigy-működési zavarokban és a csökkent működés létrejöttében. Egyrészt gátolják a pajzsmirigy peroxidáz enzim működését, másrészt pusztítják a pajzsmirigysejteket. Az anti-TPO antitestek az autoimmun pajzsmirigybetegségben szenvedők közül csaknem minden Hashimoto tireoiditiszes betegben, a Basedow-Graves-kóros betegeknek pedig több mint 70%-ában jelen vannak. Az anti-TPO antitestek atrófiás, tehát zsugorodással járó pajzsmirigygyulladásban jelen vannak. Sajnos ezeknek az antitesteknek csak a szintjét mérik (ráadásul eltérő módszerekkel!), így az értékek (titer) nagysága nem feltétlen vannak összhangban a klinikai képpel és ezért sem könnyű értékelni (támpontot adhat az UH vizsgálat is).

2. ábra: Az anti-TPO kötődése a pajzsmirigy membránhoz
(világos, fluoreszkáló fényben)

Eddig csak a TSH-t mérték, de kiderült, hogy ez nem elegendő!

A szerzők vizsgálatának célja az volt, hogy meghatározzák a női meddőség és a vetélések immunológiai hátterét. Arra voltak kíváncsiak, hogy az élettani pajzsmirigyműködéssel rendelkező nőkben, amikor minden hormon élettani tartományban volt, azaz a TSH, FT4 és FT3 értékük is fiziológiás értéket mutatott, van-e hajlamuk a vetélésére, ha az antitestek értékei emelkedettek, ill. magasak. Eredményeink azt mutatták, hogy a pajzsmirigy autoimmun betegségben szenvedő nők perifériás vérében a veleszületett immunitás Th1 („T helper-1”) aktivitása megváltozik. Az emelkedett NK (természetes ölő sejtek) sejtek aránya magasabb és az autoimmun folyamat a terhesség kimenetelére ​​negatív hatást gyakorolt. Fontos megállapításuk, hogy az autoimmun pajzsmirigygyulladás élettani pajzsmirigy-működés esetén, amikor a pajzsmirigy hormonjainak és a TSH-nak a szintje sem tér az elvárhatótól már akkor kialakulnak a kedvezőtlen immunváltozások, mielőtt az endokrin diszfunkció kialakul, és önmagukban a pajzsmirigy autoantitestek jelenléte jelzi a kóros folyamatot. Ezért a reproduktív életkorú, egészséges nők szűrése a pajzsmirigy autoantitestek jelenlétének vizsgálata nem csak az endokrinológiai szempontból lényeges, hanem reproduktív szempontból is előnyös, mivel már önmagukban is felelősek a kialakult kóros folyamatokért, így a meddőségért, ill. a vetélésekét.

Elhízás, meddőség: a D-vitamin segít!

Az utóbbi években egyre többet tudunk meg a D-vitamin sokoldalúságáról. Hiányának fontos szerepe van az idegrendszeri, autoimmun betegségek, daganatos betegségek kialakulásában. Dr. Nádory Éva belgyógyász, az Endocare Endokrinológiai Centrum szakorvosának írása a D-vitamin és a meddőség kapcsolatáról.

A hozzánk forduló, főként meddőséggel, testsúlyproblémákkal, PCOS-val, inzulinrezisztenciával küzdő pácienseknél rutinszerűen D-vitamin szint meghatározást kérünk. Tapasztalatunk az, hogy az esetek kb. 80%-ban a D-vitamin mennyisége nem éri el a minimális 75nmol/l szintet. A szteroid felépítésű, hormonszerű molekulának két formáját különböztetjük meg: a szervezetben szintetizálódó D3-vitamint és a táplálékkal bevitt D2-vitamint, mely a szervezetben alakul D3-vitaminná.

Számos táplálékban fordul elő, például halban, hal máj olajban (régebben gyakran adtak a gyermekeknek csukamájolajat megfelelő fejlődésük érdekében), margarinokban, tojásban vagy tejben, ezért biztatjuk a leendő kismamákat, túlsúlyosokat ezen ételek fogyasztására. A napfény szintén fontos forrás a mindennapi D-vitamin szükséglet megszerzésében. Mégis sokszor a D-vitamin-pótlás a fenti forrásokból nem elegendő, gyógyszeres kiegészítésre szorul. Túladagolást, 250nmol/l feletti szintet még egyetlen esetben sem tapasztaltunk.

Más egyéb paramétereket is figyelve, a D-vitamin megfelelő adagolása mellett megindul a testsúlycsökkenés, megszűnik a PCOS, az inzulin rezisztencia, létrejön a kívánt várandósság.

A rendelőnkben gondozásukat kérő kismamáknál várandósság ideje alatt is fokozott figyelmet fordítunk az anyai D-vitamin ellátásra, igyekszünk legalább két alkalommal D-vitamin szintet vizsgálni és azt 110nmol/l körüli értéken tartani.

Tesszük ezt különös tekintettel a túlsúllyal küzdő kismamáknál. Legújabb kutatások szerint ugyanis ezekben az esetekben az anyai D-vitamin sokkal kisebb mennyiségben jut át az újszülöttekbe a köldökzsinórvérből vett minta alapján, még azonos, a sovány és elhízott kismamák vérében mért D-vitamin szint ellenére is, mint a normál súlyú kismamáknál, ez pedig előre vetítheti a magzat csontfejlődési problémáinak, elhízásra való hajlamának lehetőségét, hiszen a magzat számára az egyetlen forrás az anyai vérből származó D-vitamin.

A szénhidrát-anyagcsere zavarainál (PCOS, inzulinrezisztencia), meddőség, várandósság esetén tehát a D-vitamin ellátottságra szükséges és fontos odafigyelni.

Szerző: EndoCare Endokrinológiai Centrum
Fotó: Bgmfotografia / pixabay