Címke: vetélés

Elvetélt nő

Ismétlődő vetélések – miért fontos az immunológiai kivizsgálás?

A gyermekáldás elé néző párok gyakori félelme a kritikus 12. hét, sokan eddig az időpontig nem is tudatják a hírt környezetükkel. A magzat elvesztésétől való félelem sajnos nem alaptalan, a 6. és 12. hét között bekövetkező spontán vetélés természetes és mesterséges úton létrejött terhesség esetében is előfordulhat. Ha valakinél ez bekövetkezik, javasolt az immunológiai kivizsgálás, mert a háttérben immunológiai okok is lehetnek. Continue reading “Ismétlődő vetélések – miért fontos az immunológiai kivizsgálás?”

Hogyan javítható a termékenység? Hogyan kerülhető el a korai vetélés? Mit szedjünk, mitől óvakodjunk?

A meddőség kérdése: Az elmúlt 20 évben a fejlett országokban a meddőség problémája drámai méreteket öltött. A párok 25-50%-ában már az első gyermek megszületése is nehézségekbe ütközik! Mi lehet az oka?- teszik fel joggal a kérdést. A meddőségnek orvosi szempontból nagyon sok oka lehet, ugyanis általában több tényezős, ún. multifaktoriális problémáról van szó.

A legfontosabbak a következők:

Hormonális zavarok (pl. ivarmirigyek, agyalapi mirigy, pajzsmirigy betegségei, mellékvese) 30%
Gyulladásos- immunológiai okok (pajzsmirigygyulladás) 20%
A peteérés zavarai 20%
Spermium-ondó betegségei 20%
A petekürt átjárhatóságának zavara 10%

Lényeges, hogy az éretlen petesejtből (ún. oocitából) kb. 3 hónap, amíg érett petesejt jön létre és válik alkalmassá a megtermékenyülésre. Ezért is nagyon fontos már a megtermékenyülés előtti 3-6 hónap, mert a káros hatások nemcsak a magzatban, hanem a petesejtben is jelentkezhetnek. Ezért már a gyermekvárás eltervezésekor alapvető hormonális és immunológiai, genetikai vizsgálatok, életstílus, diéta és adott esetben gyógyszeres kezelés is szükséges lehet.
A peteérés zavarai: a korai ovuláció, az anovuláció (mikor az ovulació nem következik be), a szabálytalan menstsruációs ciklusok, a progeszteron, a prolaktin, a TSH szint ellenőrzése és annak korrekciója feltétlen szükséges.

Étrend

Mindkét jövendő szülőnek (tehát a férjnek is!) figyelembe kell vennie a következőket, ugyanis a hormonális egyensúly felborulásának a diéták hibák is lehetnek okozói.

Melyek ezek?

  • Alkohol: bizonyítottan csökkenti a termékenységet. Tanulmányok egész sora bizonyította, hogy a napi öt pohár bor 3-6 hónapon át is ártalmas (közel felére csökkentette a termékenyülés valószínűségét). Ráadásul az alkohol a speriumok képződését és mozgását is jelentékeny módon károsítja. Ebből következik, hogy az alkohol fogyasztása már a tervezett terhesség előtt 3-6 hónappal elhagyandó!
  • Kávéfogyasztás: napi 1 kávénál több már jelentős mértékben csökkenti a spermiumok mozgását és ártalmas a peteérésre.
  • Cola és más üdítők (energia italok szintén károsak)
  • Dohányzás: egyértelműen káros. A cigaretta fogyasztással arányosan csökkent a megtermékenyülés valószínűsége.
  • A Xenoösztrogénekről ma már tudjuk, hogy az egészségre általában, de különösen a megtermékenyülésre, a peteérésre és a spermiumok képződésére is rendkívül károsak és jelentőségük a „civilizációs” hatások miatt rendkívül megnőtt. Mivel ezek a kémiai anyagok a szervezet hormonális és immunológiai működésébe durván beavatkoznak, ezért az irodalom hormonális bombáknak („endocine disrupteres”=EDC anyagok) nevezte el. Erről a fontos kérdésről már tudományos konferenciákon beszámoltam és ezen a honlapon is írtam korábban. A lényeg az, hogy ezek az anyagok hormonszerűen vislkednek és felborítják a hormonális egyensúlyt, ill. akár véglegesen károsíthatják az endokrin szerveket.

Xenoösztrogének csoportosítása

  • Alkilfenolok és származékaik
  • Ftalátok
  • Biszfenol-A és hasonló fenolok
  • PCB (poliklórozott-bifenilek) vegyületcsoport
  • Lángfogók, PBDE-k
  • Halogénezett többgyűrűs égetési melléktermékek (dioxinok)
  • Peszticidek, rovarírtók
  • Gyógyszerek
  • Fémek és fémtartalmú vegyületek

A fentiek közül különösen fontosak a rovarirtók (DDT és származékaik), a Ftalátok, amelyek megtalálhatók a PVC (műanyag) és más műanyagban, festékekben, ezért a 2008-tól az USA kongresszusa betiltotta ezek alkalmazását. A veszély óriási, mert ételekbe kerülhet az élelemmel, de a mosogatószerekben éppen úgy megtalálhatók, mint a körömfestékekben, a cumisüvegekben, játékok festékében, samponokban, dezodorokban, arckémekben stb. Ezek az anyagok azért is rendkívül károsak, mert nem vagy nagyon lassan bomlanak le, a zsírszövetben raktározódnak és a testsúlycsökkentés (fogyás) során kikerülnek a keringésbe és az anyagcsere felborulását, rákos daganatokat is okozhatnak (emlő-, prostata-, bél rákok).
Természetes növényi anyagokban lévő hormonok (fitoösztrogének) (pl a szójatartalmú ételek) szintén károsak, de hatásuk sokkal rövidebb ideig tart, a szervezetben lebomlanak.

Vitaminok, nyomelemek:

  • Fólsav: egyike a legrégebben ismert anyagnak, amely terhesség alatt védi az örökletes anyagot, a DNS-t (véd a magzati fejlődési zavar, a spina bifidával szemben). Ezért a terhesség előtt legalább 3 hónappal már célszerű szedni. A B6 vitamin javítja a peteérést, a B12 pedig emeli a spermiumszámot.
  • Cink: mind a hormonális, mind az immunológiai működés szempontjából fontos nyomelem. Hiányában kromoszóma-károsodás és immunológiai zavarok léphetnek fel. Mindkét leendő szülőnek célszerű ezért az ételeket cink bevitelével kiegészíteni (utalok az alábbi táblázatra).
  • Szelén: nyomelem, antioxidáns hatású és alapvetően fontos a fogantatáshoz, a vetélés megakadályozásához, az autoimmun folyamatok gátlásához. A terhessség alatt a szelénszint általában alacsony és pótlása indokolt. Fontos, hogy a spermium számot és a spermiumok mozgását is javítja.
  • Esszenciális zsírsavak: főleg a spermiumok képződésére és minőségére kedvező hatásúak (emelik a prostaglandinok mennyiségét).
  • E vitamin szintén fontos antioxidáns. Az IVF programban résztvevő férfiak megfelelő kezelésével a termékenységi ráta 10%-al volt növelhető.
  • C Vitamin antioxidáns kapacitás révén fokozza a spermiumok mozgását, védi a DNS-t az oxidatív stressztől. A tanulmányok azt mutatták, hogy a clomifen-nel kezelt nőkben lényegesen jobb a peteérés.
  • L-Arginin: esszenciális aminosav, amely általában a kiegyensúlyozott táplálékban elegendő, de néha szükséges a bevitel növelése. Fontos: akik hajlamosak a herpes fertőzésre (száj és genitális formákra egyaránt) ne vigyenek be ebből az aminosavból, mert ezzel stimulálják a vírusokat és növelik a betegség kiújulásának veszélyét!
  • L-Karnitin szintén esszenciális aminosav, bevitele a spermiumok mozgási zavarai esetén fontos, ez nem okoz herpes veszélyt.

Növényi anyagok

Több gyógynövényről tételeznek fel kedvező hatást. Ezek közül egyről, az Agnus Castus-ról (barátcserjeről) sikerült bizonyítani, hogy javítja egyértelműen a megtermékenyülés esélyét. Ez a növényi anyag egyértelműen javítja a hormonális egyensúly helyreállítását és a termékenységet. A készítmény különösen hatásos, ha a sárgatest fázis megrövidült, a prolactin szint emelkedett, növeli a progesteron- ösztrogén arányt, csökkenti a fokozott vérzést. Fontos azonban tudni, hogy a kezelésnek egyénre szabottnak kell lennie. Ez tehát nem egy olyan „csodaszer”, amelynek hatása mindeki számára egyformán, azonos dózisban és azonos módon alkalmazható a siker reményében.

Étkezés a nemzetközi szervezet (The Foundation of Health) ajánlásai alapján

Tápanyagok Nőknek Férjeknek
Fólsav 400 ug 400 ug
Cink 30 mg 30 mg
Fólsav 400 ug 400 ug
Szelén 100-200 ug 100-200 ug
Halolaj 1000 mg 1000 mg
Vitamin B6 50 mg 50 mg
Vitamin B12 50 ug 50 ug
Vitamin E 300-400 IU 300-400 IU
Vitamin C 1000 mg 1000 mg
Vitamin A 2300 IU

Vitamin D napi ajánlott bevitele nemzetközi egységben terhes nőknek és felnőtteknek:

Korcsoport Egy napra javasolt dózis Biztonságosan bevihető mennyiség
egy napra eső felső határa
Csecsemők 400–1000 NE 1000 NE
Gyermekek
(1–6 év)
600–1000 NE 2000 NE
Gyermekek
(6 év felett)
600–1000 NE 2000 NE
Serdülők 800–1000 NE 4000 NE
Felnőtek 1500–2000 NE 4000 NE
Elhízott
felnőttek
3000–4000 NE 4000 NE
Terhes nők 1500–2000 NE 4000 NE

Az inzulinrezisztencia megnehezítheti a teherbeesést, illetve növelheti a vetélés kockázatát is

A teherbeesés sajnos napjainkban nem olyan egyszerű, mint régebben. Sok olyan tényező akadályozza a baba érkezését, amikkel nagyanyáink még nem igazán találkozhattak, és amiket sokszor nem is ismernek fel időben.

Az egyik ilyen betegség, illetve sokkal inkább kóros állapot az inzulinrezisztencia. A röviden IR-nek nevezett kór nem csak azért veszélyes, mert a teherbeesést nehezíti, hanem azért is, mert cukorbetegség kialakulásához is vezethet.

Mi is az az IR?

A test anyagcseréje – és így normál működése – nagyban függ a megfelelő vércukorszinttől. A vérrel a cukor eljut a sejtekhez, melyek, a hasnyálmirigy által termelt inzulin nevű hormon segítségével felveszik azt.

A vércukor szintjét azonban nem csupán a cukor, de a szénhidrátok fogyasztása is jelentősen befolyásolja. A kettő közül az utóbbi azért került ebből a szempontból az érdeklődés középpontjába, mert a szervezet cukorrá bontja. És aki sok cukrot, valamint több gyors felszívódású szénhidrátot fogyaszt (pl.: fehér kenyér, háztartási keksz, fehér, vagy réteslisztből készült ételek, stb.), az a hasnyálmirigyét extra erőfeszítésre, plusz inzulin termelésre ösztönzi. Ha ez a helyzet hosszú távon fennáll, és mozgásszegény életmóddal is társul, akkor könnyen kialakulhat IR, ami ráadásul kezeletlen esetben sajnos 2-es típusú cukorbetegséggé is válhat.

„Az inzulinrezisztencia a szervezet anyagcseréjének hosszú távú betegségére figyelmeztet. Ha nem teszünk semmit, a helyzet évről évre romolhat, és rövidesen cukorbetegség alakulhat ki, később akár napi inzulinadagolásra is szükség lehet. Éppen ezért a kialakulófélben lévő inzulinrezisztenciát csak alapvető életmódváltással lehet az egészséges irányba visszafordítani, ami magában foglalja a helyes összetételű és mennyiségű táplálkozást, a stressz csökkentését, és a megfelelő fizikai aktivitást. Komolyabb esetben az egészséges életmód önmagában már nem elegendő, ekkor az inzulinmolekula hatékonyságát fokozó, vagy a szénhidrátlebontást lassító gyógyszerek szedésére is szükség lehet. A mindennapi étkezések minőségét érdemes táplálék-kiegészítők segítségével növelni.

A test anyagcseréje – és így normál működése – nagyban függ a megfelelő vércukorszinttől. A vérrel a cukor eljut a sejtekhez, melyek, a hasnyálmirigy által termelt inzulin nevű hormon segítségével felveszik azt.

A vércukor szintjét azonban nem csupán a cukor, de a szénhidrátok fogyasztása is jelentősen befolyásolja. A kettő közül az utóbbi azért került ebből a szempontból az érdeklődés középpontjába, mert a szervezet cukorrá bontja. És aki sok cukrot, valamint több gyors felszívódású szénhidrátot fogyaszt (pl.: fehér kenyér, háztartási keksz, fehér, vagy réteslisztből készült ételek, stb.), az a hasnyálmirigyét extra erőfeszítésre, plusz inzulin termelésre ösztönzi. Ha ez a helyzet hosszú távon fennáll, és mozgásszegény életmóddal is társul, akkor könnyen kialakulhat IR, ami ráadásul kezeletlen esetben sajnos 2-es típusú cukorbetegséggé is válhat.

„Az inzulinrezisztencia a szervezet anyagcseréjének hosszú távú betegségére figyelmeztet. Ha nem teszünk semmit, a helyzet évről évre romolhat, és rövidesen cukorbetegség alakulhat ki, később akár napi inzulinadagolásra is szükség lehet. Éppen ezért a kialakulófélben lévő inzulinrezisztenciát csak alapvető életmódváltással lehet az egészséges irányba visszafordítani, ami magában foglalja a helyes összetételű és mennyiségű táplálkozást, a stressz csökkentését, és a megfelelő fizikai aktivitást. Komolyabb esetben az egészséges életmód önmagában már nem elegendő, ekkor az inzulinmolekula hatékonyságát fokozó, vagy a szénhidrátlebontást lassító gyógyszerek szedésére is szükség lehet. A mindennapi étkezések minőségét érdemes táplálék-kiegészítők segítségével növelni.

Az inzulinrezisztencia lappangó betegség, a hasi elhízáson kívül nem feltétlenül jár látványos tünetekkel. Nőknél a menstruációs ciklusok ritkulása, fokozott szőrnövekedés, a bőr zsírosodása, hajhullás, meddőség hívhatja fel a figyelmet az inzulinrezisztenciára, illetve a vele gyakran összefonódó policisztás ovárium szindrómára (PCOS). Mindezen eltérések laboratóriumi tesztekkel (vércukor-, inzulin- és nemihormon-szintek) illetve belgyógyászati és nőgyógyászati vizsgálattal tisztázhatók.

Az inzulinrezisztencia lényege, hogy a szervezet a (még) normális vércukorszinteket csak a szokásosnál jóval erélyesebb inzulintermeléssel tudja biztosítani. A nap, mint nap magas inzulinszintek közvetlenül hátráltatják a petefészkek petesejt-termelését, emiatt a menstruációs ciklusok hosszabbak vagy rendszertelenek lesznek, és a várt gyermekáldás is elmarad. Szintén ennek a hatásnak tulajdonítható, hogy a nőkben, normális esetben csak csekély mennyiségben megtalálható férfihormon (tesztoszteron) szintje növekszik. Ennek a következménye a bőr fokozott faggyútermelése, a pattanások megjelenése, a hajhullás, a férfias típusú szőrnövekedés.

Az inzulinrezisztencia csökkentése (életmódváltással, szükség esetén gyógyszerrel is) éppen ezért a meddő párok nagy hányadának hatékony segítsége. „– mondja dr. Hazay Máté, a Szent János kórház szülész – nőgyógyász szakorvosa.

Teherbeesés támogatása

Amennyiben a terhesség hosszú idő után sem akar létrejönni, akkor mindenképpen érdemes szakemberrel konzultálni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mi nem tehetünk a helyzet javulásáért. A rendszeres mozgás, a megfelelő táplálkozás, valamint a vitamin és ásványi anyagok pótlása sokat javíthat az esélyeken. Ez utóbbit – főleg tervezett terhesség esetén – megoldhatjuk várandós vitaminnal, mely nem csak a teherbeesés után, hanem már a tervezési fázisban is hasznos anyagokat juttat a szervezetbe. A vitamin kiválasztásánál érdemes figyelni arra, hogy aktív anyagokat tartalmazzon, illetve azt is szem előtt kell tartani, hogy a tervezés, illetve a babavárás időszaka nem folyamatosan ugyan azokat a vitaminokat és ásványi anyagokat igényli. A különböző trimeszterek ugyanis más és más szükséglettel rendelkeznek, amit egy megfelelően tagolt és jó összetételű készítménnyel megtámogathatunk. Mindemellett az IR sok esetben D-vitamin hiánnyal is együtt jár, így a készítmény kiválasztásánál fontos, hogy ezt az anyagot is megfelelő mennyiségben tartalmazza!

Forrás: trimeszter.hu
Fotó: jaytaix/Pixabay.com

Elegendő-e a TSH meghatározása meddőség, ill. visszatérő vetélések esetén?

Nincs nap, hogy nem keresnének fel ezzel a kérdéssel a meddő házaspárok, mivel a kivizsgálásuk során felvetődött a pajzsmirigy betegségének lehetősége (gyakran egyedül a TSH szint emelkedése, mivel csak ezt nézik!).

Ilyenkor gyakran azt a választ kapják, hogy amennyiben a TSH szintjük már rendben lesz („1 alatt vagy 1-2 között…!”), akkor próbálkozzanak a baba vállalásával. Tapasztalatom, hogy ez nem elegendő! Ezt bizonyították a legújabb klinikai megfigyelések is {Miko E és munkatársai: Characteristics of peripheral blood NK and NKT-like cells in euthyroid and subclinical hypothyroid women with thyroid autoimmunity experiencing reproductive failure. J Reprod Immunol. 2017 Sep 28;124:62-70. doi: 10.1016/j.jri.2017.09.008. [Epub ahead of print]}.

Elegendő-e a TSH meghatározása?

Ismert, hogy a pajzsmirigy autoimmun betegsége döntő szerepet játszik a nők meddőségben, a spontán és a mesterséges megtermékenyítések (IVF, ill. ICSI) utáni vetélésekben. A pajzsmirigy komponensei (pajzsmirigy-peroxidáz és a thyroglobulin) elleni autoantitestek (anti-TPO és anti-Thyreoglobulin) bizonyítottan kockázati tényezőt jelentenek a meddőség és a vetélés szempontjából, de ezt eddig csak a csökkent működéssel hozták összefüggésbe. Jóllehet a csökkent pajzsmirigyműködés esetén a tiroxin hormon alkalmazása mérsékli a szülészeti szövődmények kockázatát az autoimmun thyreoiditises nőkben.

Mi pajzsmirigy peroxidáz enzim (TPO)?

(1 ábra)

Ez egy sejtmembránkötött, glikozilált, hem-tartalmú fehérje, amely a pajzsmirigy membránjában található meg. A TPO a tireoidea eredetű mikroszomális antigénként ismert nagyméretű fehérje fő alkotórésze, katalizálja a tireoglobulinban lévő tirozilcsoportok jodinációját, ami a T3 (trijódtironin) és T4 (Tiroxin), azaz a pajzsmirigyhormonok szintézisét eredményezi.

A pajzsmirigy peroxidáz enzim szerkezete

1. ábra: A pajzsmirigy peroxidáz enzim felelős a
pajzsmirigy hormonjainak képződéséért

Mi az anti-TPO?

A pajzsmirigy autoimmun betegségeiben TPO elleni autoantitestek jelennek meg (2. ábra). A pajzsmirigy peroxidáz elleni autoantitestek mérése az autoimmun pajzsmirigybetegségekben szenvedő betegek azonosításának hasznos eszköze. Az anti-TPO antitestek szintje az aktív autoimmun pajzsmirigygyulladásban szenvedő betegek több mint 90%-ában emelkedett. Az anti-TPO antitestek ismereteink szerint jelentős szerepet játszanak a pajzsmirigy-működési zavarokban és a csökkent működés létrejöttében. Egyrészt gátolják a pajzsmirigy peroxidáz enzim működését, másrészt pusztítják a pajzsmirigysejteket. Az anti-TPO antitestek az autoimmun pajzsmirigybetegségben szenvedők közül csaknem minden Hashimoto tireoiditiszes betegben, a Basedow-Graves-kóros betegeknek pedig több mint 70%-ában jelen vannak. Az anti-TPO antitestek atrófiás, tehát zsugorodással járó pajzsmirigygyulladásban jelen vannak. Sajnos ezeknek az antitesteknek csak a szintjét mérik (ráadásul eltérő módszerekkel!), így az értékek (titer) nagysága nem feltétlen vannak összhangban a klinikai képpel és ezért sem könnyű értékelni (támpontot adhat az UH vizsgálat is).

2. ábra: Az anti-TPO kötődése a pajzsmirigy membránhoz
(világos, fluoreszkáló fényben)

Eddig csak a TSH-t mérték, de kiderült, hogy ez nem elegendő!

A szerzők vizsgálatának célja az volt, hogy meghatározzák a női meddőség és a vetélések immunológiai hátterét. Arra voltak kíváncsiak, hogy az élettani pajzsmirigyműködéssel rendelkező nőkben, amikor minden hormon élettani tartományban volt, azaz a TSH, FT4 és FT3 értékük is fiziológiás értéket mutatott, van-e hajlamuk a vetélésére, ha az antitestek értékei emelkedettek, ill. magasak. Eredményeink azt mutatták, hogy a pajzsmirigy autoimmun betegségben szenvedő nők perifériás vérében a veleszületett immunitás Th1 („T helper-1”) aktivitása megváltozik. Az emelkedett NK (természetes ölő sejtek) sejtek aránya magasabb és az autoimmun folyamat a terhesség kimenetelére ​​negatív hatást gyakorolt. Fontos megállapításuk, hogy az autoimmun pajzsmirigygyulladás élettani pajzsmirigy-működés esetén, amikor a pajzsmirigy hormonjainak és a TSH-nak a szintje sem tér az elvárhatótól már akkor kialakulnak a kedvezőtlen immunváltozások, mielőtt az endokrin diszfunkció kialakul, és önmagukban a pajzsmirigy autoantitestek jelenléte jelzi a kóros folyamatot. Ezért a reproduktív életkorú, egészséges nők szűrése a pajzsmirigy autoantitestek jelenlétének vizsgálata nem csak az endokrinológiai szempontból lényeges, hanem reproduktív szempontból is előnyös, mivel már önmagukban is felelősek a kialakult kóros folyamatokért, így a meddőségért, ill. a vetélésekét.