Minden, amit a terhesség alatti vércsoport-összeférhetetlenségről tudni kell

Vércsoportösszeférhetetlenség

Vércsoportunkat két tulajdonság, az úgynevezett ABO rendszer szerinti besorolás (hogy A, B, AB vagy 0 a vércsoportunk), és az Rh rendszer szerinti (hogy pozitív vagy negatív-e) jellemzi. Gond akkor adódik, ha negatív vércsoportú anya hasában Rh-pozitív magzat fejlődik.

A vércsoport örökletes tulajdonság, amelyet a vörösvérsejtek felszínén jelen lévő antigének határoznak meg. Mivel a magzat génjei felét az édesapjától örökli, vércsoportja eltérhet az anyáétól, amelyet a női szervezet olykor testidegennek érzékel, és ellenanyagot termel ellene. Ez az anyag a méhlepényen és a köldökzsinóron át bejuthat a magzat szervezetébe, és károsíthatja azt.


ABO rendszer szerinti összeférhetetlenség

Az ABO rendszer szerinti összeférhetetlenség (tehát amikor például egy A vércsoportú anya méhében B vércsoportú magzat fejlődik) szerencsére ritkán okoz komoly problémát. Olykor előfordul a hemolízis nevű folyamat, amelynek eredménye az újszülöttkori hemolitikus betegség. Ennek során károsodnak a vörösvérsejtek, így (általában enyhe) vérszegénység, sárgaság alakul ki, ami rendszerint pár nap vagy hét elteltével magától gyógyul. Súlyosabb esetekben előfordulhat szívelégtelenség, máj- és lépduzzanat, ödéma vagy akár méhen belüli elhalás is, ilyesmi azonban mára a jó terhesgondozásnak köszönhetően elvétve fordul elő.

Rh-összeférhetetlenség

Ennél sokkal nagyobb problémát okoz az úgynevezett Rh-összeférhetetlenség, ez is akkor, ha a negatív csoportba tartozó anyának pozitív gyermeke fogan. Ennek oka a következő: Az emberiség 85 százaléka Rh-pozitív vércsoporttal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a szervezetében megtalálható az úgynevezett D-antigén. 15 százalékunk szervezete azonban nem ismeri ezt az anyagot, az ő vércsoportjuk Rh-negatív.
Az Rh-negatív szervezet, ha D-antigénnel találkozik, immunreakcióval válaszol, és ellenanyagot termel. A terhesség során magzati sejtek kerülnek az anyavérkeringésébe, amely így találkozik a D antigénnel, és megtanul védekezni ellene.
Mindez az első terhesség alatt még nem annyira erős folyamat, minden további várandósság során azonban nő az anyai szervezet védekező képessége. Fontos megemlíteni, hogy nemcsak a kihordott terhességek számítanak, hanem azok is, amelyek vége vetélés vagy abortusz lett. A Rh-összeférhetetlenség a második babától jelent komoly kockázatot.


Kezelés

Ötven évvel ezelőtt még tényként kezelték, hogy egy Rh-negatív anya csak egy gyerek kihordására képes, a többi jó eséllyel még a méhében el fog halni. Mára szerencsére jól kezelhető ez az állapot. Az anya vércsoportját már a terhesség legelején meghatározzák, és ha negatív, vért vesznek az apától is. Ha az ő vércsoportja pozitív, nagy az esély, hogy a magzaté is az lesz, és fokozott elővigyázatosságra lesz szükség. Ha az ellenanyag-szűrés aggodalomra ad okot, már a várandósság során megteszik a szükséges óvintézkedéseket.

Az érintett nők, ha kell, már a terhesség 28. hetében, szülés után 72 órával pedig mindenképp megkapják az úgynevezett anti-D prolifaxis injekciót. Ez megsemmisíti az anyai vérkeringésbe került magzati vörösvérsejteket, így a szervezet elfelejti, hogyan kell ellenanyagot termelnie a D-antigén ellen. Ennek segítségével pedig a kismama a következő várandósságát is „tiszta lappal” kezdheti.

Kép: 200degrees / Pixabay