Laikusok, de még szakemberek körében is sokszor övezi félreértés a természetes fogamzásgátlási módszereket. Sokan egyszerűen a valóban alacsony hatékonyságú naptármódszerrel azonosítják őket, pedig némi tudatossággal képesek lehetünk úgy kiismerni a testünk jelzéseit, hogy a legmodernebb fogamzásgátló tablettáknál is biztosabban meg tudjuk előzni a nem kívánt terhességet.

A naptármódszer

A hormonmentes, természetes fogamzásgátló módszerek közül a legegyszerűbb az úgynevezett naptármódszer. Abból indul ki, hogy egy 28 napos ciklus esetén a peteérés a 14. napon szokott bekövetkezni, így ez előtt és után néhány nappal termékeny a nő, a ciklus többi napján nem. Két fő változata ismert:

1. Ogino-Knaus módszer: A japán-német kutatópáros számításai szerint a peteérés a ciklus 14. napján következik be, így a teherbeesés elkerülése érdekében a 11-17. nap között ajánlatos más védekezési módszert alkalmazni. A módszer legnagyobb hátránya, hogy kevés nőnek van mindig szabályos, 28 napos ciklusa, néhány nap eltérés esetén pedig máris csúsznak a termékeny napok, amelyet lehetetlen előre látni.
   Hatékonysága 75 százalék.
   
   
2. Standard Days módszer: Színes, úgynevezett ciklusgyönygyök segítségével mutatja a termékeny napokat, amelyeket a ciklus 8-19. napja közé számít. Csak 26-32 napos ciklus esetén hatékony, akkor viszont a fentinél megbízhatóbb, 88 százalékban hatékony módszer.

Önmegfigyelésen alapuló módszerek

Nem tévesztendőek össze a naptármódszerrel, mivel nem egy statisztikai átlagot, hanem az adott nő saját testének jelzéseit veszik figyelembe, ezért sokkal megbízhatóbbak.

1. Hőmérőzés (Hillebrant vagy Döring-módszer)

   A hőmérőzés azon a megfigyelésen alapul, hogy a peteérés után egy nappal a testhőmérséklet 0.2-0.4 Celsius-fokkal megemelkedik. A legtermékenyebb periódus a hőmérséklet emelkedését megelőző 2-3 nap, egymást követő három magasabb hőmérsékletű nap után pedig terméketlen időszak következik. A testhőmérsékletet mindig reggel, még ágyban fekve kell megmérni a szájban vagy a hüvelyben, és két tizedes jegy pontossággal mérő hőmérőt kell használni hozzá.

   Napjainkban a kutatók között sincs egyetértés abban, hogy mennyi ideig marad életben a petesejt. Egyre többen vélik úgy, hogy mindössze 24 órát, tehát még a három magasabb hőmérsékletű napot sem kötelező kivárni a kiegészítő védekezés elhagyásával. Aki azonban biztosra szeretne menni, jól teszi, ha egyelőre még a régi módszer szerint számol.
   
   Előnye: Könnyen megtanulható, és az esetleges terhességet is előre jelzi, mivel fogantatás esetén a testhőmérséklet nem esik vissza.
   
   Hátránya: Csak a peteérés utáni időszakban jelzi a terméketlen napokat, így a ciklus első felében mindenképpen kiegészítő védekezés szükséges. Megfázás, láz esetén a módszer hatástalan lesz, és a rendszertelen életvitel is torzíthat az adatokon.
   
   Hatékonysága megfelelő használat esetén (ha nem vagyunk betegek, és minden éjjel nagyjából ugyanannyit alszunk) 97-99 százalék.
   
   

2. A méhnyaknyák vizsgálata

   A hőmérőzésnél egy fokkal bonyolultabb, ám némi gyakorlással mindenki számára elsajátítható módszer. Alapja, hogy a nyák állaga a ciklus során folyamatosan változik: a termékeny napok közeledtével egyre nedvesebbé válik, majd a peteérés előtt néhány nappal tojásfehérje-szerű állagot vesz fel. A legtermékenyebb napnak az számít, amikor utoljára érzékelhető ilyen állagúnak. A sűrű, nyúlós nyák ideális környezetet teremt a hüvelyben ahhoz, hogy a spermiumok hosszabb ideig életben maradjanak. A termékeny időszak elmúltával a nyák állaga ismét megváltozik.

   Megfelelő eredmény eléréséhez a nyákot minden nap meg kell vizsgálni. Először furcsának tűnhet, és kell egy pár hónap gyakorlás ahhoz, hogy biztonsággal fel tudjuk ismerni, mikor számít egy nyák tojásfehérjésnek, de hamar a napi rutin részévé válik, és csak néhány pillanatot vesz igénybe.
   
   Előnye: A ciklus elején is jelzi a terméketlen napokat.
   
   Hátránya: A már említett nehezebb megtanulhatósága.
   
   

3. Szimptotermális módszer/Termékenységtudatosság

   A legnagyobb biztonságot az adja, ha az előbb említett két módszert (a hőmérőzést és a méhnyaknyák vizsgálatát) együttesen alkalmazzuk, és kiegészítjük a méhnyak állapotának ellenőrzésével. A méhnyak a hüvelybe nyúlik, és guggoló vagy fekvő helyzetben könnyen kitapintható. A ciklus elején lent van, zárt és kemény, majd egyre feljebb csúszik és puhává válik, síkos nyákot termel. Termékeny időszakban annyira fent van, hogy alig lehet elérni.

   E három módszer ötvözése 99,6 százalékos biztonságot nyújt a nem kívánt terhesség ellen, babatervezéskor pedig hónapokkal lerövidítheti a próbálkozás idejét. Pontosan megtanulni azonban csak hiteles szakértőtől lehet, a szabályok biztos ismerete nélküli otthoni próbálkozás ugyanis nagyban rontja az eredményességét.

Kép: rawpixel / pixabay