Címke: fiú

Kisbaba neme

Több gyermek születne, ha lenne lehetőségünk a nemválasztásra?

A gyermekvállaló párokat mindig is foglalkoztatta, hogy milyen nemű lesz a gyermekük: lány vagy fiú. Meghatározható-e a gyermek neme a fogantatás körül, vagyis a szülő eldöntheti, milyen nemű gyermeke legyen? A kérdés erősen megosztja a társadalmat. Vannak szülők, akik úgy gondolják, joguk van eldönteni, milyen nemű gyermeket vállaljanak. Mások úgy vélik, hogy ezt nem szabad, és az öröklődés szabályszerűségére kell bízni a kérdést.
Nehéz meghatározni, hogy a gyermekvállalási kedv nőne-e, ha a szülők előre dönthetnének a gyermekük neméről. Egyes genetikus szakemberek szerint több gyermek születne, ha a szülők előre tudnák lányuk vagy fiúk születik. A kérdés nem egyszerű, mert számos érzelmi és etikai kérdést is felvet. Jelen írásomban döntően arról szeretnék írni, hogy napjainkban a genetika tudománya milyen lehetőségeket hordoz magában.

A gyermek neme a fogantatás pillanatában már eldől. A nemiséget meghatározó örökítőanyag darabot ivari kromoszómának nevezzük. Lány esetében ez az X-kromoszóma, fiú esetében pedig Y-kromoszóma. A hímivarsejt dönti el a leendő gyermek nemét, mert ő hordoz X- vagy Y-kromoszómát. Természetes úton történő fogantatásnál a petesejt és hímivarsejt találkozása a női szervezetben történik. A megtermékenyített petesejt osztódni kezd, és csak hónapokkal később jelennek meg azok az anatómiai jellegek, melyeket az ultrahang ki tud mutatni, és a magzat neme megállapítható.

Mivel az örökítőanyagunk magába kódolja a nemünket is, ezért azt ki is lehet mutatni belőle. A genetikai vizsgálat elvégzésére két mód nyílik. Lehetőség van vizsgálatra a fogantatás után közvetlenül (mesterséges megtermékenyítésnél), és hetekkel később, a terhesség későbbi szakaszában (magzati genetikai vizsgálat). A genetika tudomány már sok éve rendelkezik olyan módszerrel, amely egyetlen sejtet igényel csak. A néhány sejtes embrió minden sejtje őssejt. Ha egy sejtet elveszünk az embrióból, az semmilyen problémát sem okoz. Hosszú évek óta ezt tudományos kísérletek ezrei bizonyították. Ismertek olyan genetikai módszerek, melyeket arra használnak, hogy egyetlen embrionális sejtből lehessen információt nyerni az új életre jellemző örökítőanyag mintázatról. A PGD módszert (preimplantációs genetikai diagnosztika) meddőséggel küszködő pároknál alkalmazzák, azokban az esetekben, ahol örökletes probléma áll a meddőség hátterében. A lombik program során több petesejtet termékenyítenek meg, ezért több embrió áll a szakemberek rendelkezésére.  Szakmailag indokolt és etikailag sem megkérdőjelezhető a PGD módszer alkalmazása, mert általa kiválasztható az az embrió, amely az öröklődés szabályszerűségének megfelelően nem hordozza a meddőséget okozó örökletes problémát. A meddőségi szakember így azt az embriót ülteti be az anyai szervezetbe, amely normálisan tud fejlődni. PGD módszerrel nagyon sok genetikai vizsgálatot el lehet végezni, többek között meg lehet határozni az ivari kromoszómákat is. Így már néhány sejtes embrió nemét meg lehet tudni, sokkal előbb, mint ahogyan az anatómiai jellegek kialakulnának.

Habár a PGD módszer napjainkban elérhető vizsgálat, az orvostudomány csak a gyermekvállalást befolyásoló örökletes problémák kiszűrésére alkalmazza. Így segítik az egészséges gyermekek születését. A PGD módszert nem használják a leendő gyermek nemének meghatározására. Ennek az oka nagyon egyszerű. A PGD módszer csak mesterséges megtermékenyítés esetén használható. Ha egy párnak természetes úton lehet egészséges gyereke, akkor orvosilag nem tanácsos a mesterséges megtermékenyítés, mert az eljárás több kockázatot is hordoz magában.

Genetikai szakértőként úgy gondolom, hogy a gyermek nemének meghatározása érdekében nem tanácsos mesterséges megtermékenyítést és PDG módszert igénybe vennie a szülőknek. Az átlagos genetikai kockázat megnövekszik a mesterséges megtermékenyítés során. Ez azt jelenti, hogy a leendő gyermek nemének megállapítása közben megnő a kromoszóma- rendellenesség (például a Down-kór) kialakulásának kockázata. Természetes úton történő fogantatás során genetikai vizsgálat csak magzati mintavétellel végezhető. A magzati genetikai vizsgálathoz minden esetben sejtek szükségesek a magzatból. Maga a mintavételi eljárás (például magzatvíz-mintavétel) vetélési kockázattal jár, és az édesanyák többsége fenntartással kezeli. A vetélési kockázat miatt csak indokolt esetben használható a mintavételi eljárás a terhesség alatt. A gyermek nemének meghatározása nem egyenlő a betegségek és fejlődési rendellenességek kiszűrésével. Ezért magzati mintavételt nem végeznek kizárólag nemiség meghatározására.

Dr. Nagy Zsolt (PhD)
Biológus, genetikai szakértő

Fotó: