Kategória: Fogamzás

A Fogamzas.com-on minden a tudatos termékenység és gyermekvállalás témája körül forog

A régi mondás szerint a nők két dologért képesek mindent megtenni: hogy legyen, illetve, hogy MOST ÉPP ne legyen gyermekük. Tehát nem az a cél, hogy soha ne essenek teherbe, egyszerűen más időpontban tervezik a gyermekvállalást.

Éppen ezért egyáltalán nem mindegy, hogy milyen módszert választanak a nem kívánt terhesség elleni védekezésre, hiszen az sajnos akár a későbbi gyermekvállalási lehetőségeikre, vagy akár az életükre is kockázatot jelenthet.

Küldetésünk két részből áll.

Az egyik, hogy információinkkal és termékeinkkel csökkentsük a nem megfelelő védekezésből fakadó sérülések, mellékhatások és abortuszok számát.

Küldetésünk másik ága pedig, hogy a termékenység tudatos felismerése és elősegítése által segítsük minél több gyermek születését.

Mi található a Fogamzás Blogban?

Blogunkban számtalan információt találsz fogamzás témában, ami segít megismerni a termékenység és megtermékenyülés folyamatát, a hormonmentes – vagy helyileg ható hormonális – védekezés, vagy épp a megtermékenyülés támogatásának lehetőségeit.

Kik írják a bejegyzéseket?

Cikkeinket orvosok, egészségügyi szakemberek írják, illetve megbízott cikkírók által, de az ő ellenőrzésükkel készülnek.

_____________________________

Férfiak górcső alatt – avagy milyen a jó sperma?

Nekünk, nőknek ketyeg az a bizonyos biológiai óra és felhagyunk korábbi “destruktív” életvitelünkkel a fogantatás és a baba érdekében, de oly kevés szó esik arról, hogy egy leendő apának mi kellene, hogy legyen a kötelessége.

Gyermekvállalás előtt az ember lánya minden befolyásoló tényezőre odafigyel: egészséges étrend, stresszmentes környezet, megfelelő vitaminpótlás, testmozgás, életkor és nem utolsó sorban orvosi vizsgálatok. Mikor testben és lélekben is készen állunk a családalapításra, akkor végül is nincs más dolgunk, mint a természetre, vagyis inkább párunkra bízni a várva várt fogantatás pillanatát.

De mi a helyzet a férfiak termékenységével, egészségével, esetlegesen a rossz szokásaival, és amiről a legritkábban esik szó: az életkorával? Nekünk, nőknek ketyeg az a bizonyos biológiai óra és felhagyunk korábbi „destruktív” életvitelünkkel a fogantatás és a baba érdekében, de oly kevés szó esik arról, hogy egy leendő apának mi kellene, hogy legyen a kötelessége.

Természetesen egy egészséges férfi, egészséges spermával – de milyen is az?

Mennyisége 2-6 ml között tekinthető optimálisnak, pH-értéke 7,2-8,0 között van. Az ejakulátum megtermékenyítő képességét az Egészségügyi Világszervezet ajánlásai szerint állapítják meg: a WHO kritériumai alapján a mintának legalább 15 millió hímivarsejtet kell tartalmaznia milliliterenként, és a spermiumok minimum 30 százalékának szabályos szerkezettel kell rendelkezniük.

A normálisnak tekintett alacsonyabb értékek esetén a nemzőképesség valószínűsége csökken. Ha alacsony a spermiumszám, kevesebb spermium éri el a petesejtet természetes körülmények között, ha a motilitásában, vagy a morfológiájában van eltérés, akkor pedig csökken a túlélés esélye a női ivarszervben, illetve a sperma nehezebben jut el a petesejtig.
A férfiak nemzőképességéről a spermavizsgálat révén alkothatunk képet, többek között a spermiumok számának, a spermiumok mozgási tulajdonságának, valamint a normális és kóros alakú spermiumok arányának a vizsgálatával.
Szerencsére a férfiak meddősége kevés házasságot érint, mindössze 5-6 meddő házasságból 1 esetben fordul elő, hogy a férfi partner a felelős az elmaradt fogantatásért. (A meddőségért az esetek 20%-ban férfi, 39%-ban női, 26%-ban férfi és női okok együtt és 15%-ban ismeretlen tényezők állnak; a férfiak 7%-ának vannak meddőségi problémái.)

Se alkohol, de dohányzás!

Több kutatás is bizonyítja, hogy a rossz szokások mennyire befolyásolják a férfiak termékenységét, illetve a sperma minőségét.

Egy vizsgálatban azt nézték, hogy dohányos férfiak esetében mennyi idő telik el a teherbe esésig, ebben igaz, nem találtak különbséget, viszont más vizsgálatok egyértelműen bizonyították, hogy dohányzás következtében fokozódik a spermiumok DNS sérülése.

Egy másik vizsgálatban csökkent a lombik sikeressége dohányos férfiak esetében – mondja Dr. Szabó Ferenc andrológus szakorvos. A dohányzó férfiak spermamintájában nagyobb arányban fordulnak elő a rendellenes alakzatú és mozgású hímivarsejtek, mint nem dohányzó társaikéban és ráadásul az erekciós problémák kialakulására is hatással van a füstölés.

Az alkohol sem különb: amellett, hogy merevedési problémákat okoz és csökkenti a tesztoszteron-szintet, mennyiségi és minőségi értelemben is rontja a spermaképet, de kis mennyiségű, vagy alkalmi alkoholfogyasztás nem befolyásolja a spermatogenezist és a teherbeesést sem. Viszont a C- és E-vitaminok, valamint az olyan ásványi anyagok rendszeres napi bevitele, mint a cink, a szelén és a kismama számára is elengedhetetlen folsav, serkentik az egészséges spermatermelődést. És, hogy ne csak a hölgyeknek kelljen figyelni a vonalaikra: a túlsúlyos férfiaknál gyakoribb a DNS-sérülés is a spermiumokban, ezért a rendszeres testmozgás és a normál súly tartása szintén befolyásoló tényező a termékenységet illetően.

Hogy egy kis kedvet csináljunk a férfiaknak „shoppingolás” terén, elárulhatjuk nekik, hogy babaprojekt idején egyáltalán nem mindegy az sem, hogy milyen alsóneműt hordanak, milyen sportot végeznek, vagy éppen milyen wellness szolgáltatást szeretnének igénybe venni.

Bár egy egészséges, termékeny férfi esetében természetesen nem lehet sorsdöntő az alsógatya fazonja, de mégis inkább kerülje a szűk, testhezálló darabokat, a forró vízben való rendszeres „ázkódást”, a szaunát, és ha lehet, az ülésfűtést se kapcsolja be az autóban, a laptopot pedig mindenképp az asztalra tegye, ne az ölébe.

Öreg sperma nem vén sperma?

Kutatások és újságcikkek tömkelege foglalkozik a nők életkorával, pontosabban azzal, hogy miként hat az anya életkora születendő gyermeke egészségére. De mi a helyzet az apa életkorával? Hiszen ahogy a nőknél, úgy a férfiaknál is kezd kitolódni a gyermekvállalás korhatára, s míg a hölgyeknél van egy úgymond „felső határ”, ami után nem javasolt gyermeket vállalniuk, addig a férfiakéról mit sem hallunk.

Pablo Picasso, Charley Chaplin és Marlon Barnado híres férfiak is öregkorban lettek apák.

Nekik, mindnyájuknak fiatal feleségük volt. A különböző vizsgálatok azt igazolták, hogy a létrejövő terhességek száma nem különbözött azoknál a férfiaknál, akik 50-en túl voltak, a 35 év alattiakéval összehasonlítva.

Viszont íme egy rövid, érthető magyarázat arra, hogy miért nagyobb mégis a genetika kockázat idősebb apa esetében: a spermium ős sejtek serdülőkorig kb. 30-szor osztódnak, majd ezek a sejtek egy év alatt kb.23-szor, vagyis ez 20 éves korban 200 osztódás, 45 éves korban 770 osztódásnak felel meg.
Tehát egy spermium ős sejt 45 éves korra már túl van 770 osztódáson, ebből következik, hogy több DNS mutáció fordul elő, fokozódik a genetika eltérések száma, csökken a DNS javító mechanizmusok funkciója, tehát az idős férfi hímivarsejtjei sokkal sérülékenyebbek – magyarázza Dr. Szabó Ferenc.

Mindezeket elmondva összefoglalható, hogy idős korban csökken a férfiak megtermékenyítő képessége és a genetikai mutációk és vetélések száma is magasabb lehet, de önmagában az előrehaladott férfikorban okozott terhesség nem indikációja az intenzív prenatális diagnosztikának, tehát nem kell költséges vizsgálatokat végezni a magzat esetleges genetika, vagy fejlődési rendellenességei miatt, mert a kismama korának megfelelő szokásos nőgyógyászati protokoll is elégséges.

A hosszú élet titka?

Egy érdekes dologra is rájöttek a tudósok, ami az apa életkorával hozható összefüggésbe: több kutatás igazolta, spermiumokban lévő kromoszómák telomerjei ( „kupakjai” ) a többi sejtben lévő telomerekkel ellentétben nem rövidülnek az életkorral, hanem éppen ellenkezőleg: hosszabbodnak.

Az idősebb korban apává váló férfiak ezért általában hosszabb telomerű kromoszómákat örökítenek át gyerekeiknek, ezáltal potenciálisan tovább élhetnek.

Mindezeket összegezve azért ne felejtsük el, hogy a teherbeesés szempontjából a nő kora sokkal döntőbb, mint az apáé. A tudatos gyermekvállalás esetén 35 felett, ha 6 hónapon belül nem jön össze a baba, érdemes spermavizsgálatot is végezni, de mindenekelőtt a lehető legegészségesebb életmódot folytatni gyermekvállalás előtt, közben és után is, anyának, apának egyaránt.

Szerző: Leitner Olga
Szakértő: Dr. Szabó Ferenc andrológus, urológus szakorvos
Kép: Zappys Technology Solutions / Flickr.com

Egy kis lazaság: itt a Csiga Biga gyere ki dalocska valódi, titkos jelentése (18+)

Terjed a neten egy tévedés, mely szerint a népszerű dalocskában a csiga biga háza nem ég, hanem a kék égboltról van szó a dalban. Az a rossz hírünk, hogy a mondókában még csak csigáról sincs szó, nemhogy a kék ég nem szerepel benne!

A CSIGA BIGA GYERE KI című gyerekddalban nem szerepel AZ szócska,
és nincs benne szó a kék égről sem.
(A helyes szöveg:
Csiga biga gyere ki, ég a házad ideki, kapsz tejet vajat, holnapra
is marad)
Helytelen, úgy, hogy AZ ég a házad ideki, ki se jön a dallamma
úgy!)

Ha úgy nézzük, ez a dal egyáltalán nem is gyereknek való, de
erősnek kell lenned, hogy kibírd az igazságot!

A Csiga-biga gyere ki, – mint a népdalok többsége – pajzán!
Ugyanis nem más, mint egy péniszcsalogató. A csiga szorvája a
péniszt jelenti. A punci a “háza” ideki, ami ég a vágytól és
várja, hogy tejet vajat köpüljenek benne – és nem csak ma 🙂
Ez a valódi jelentése. Sok népdal pajzánabb, mint gondolnánk. Jó
– MIND pajzánabb, mint gondolnánk. A sok virág, meg galambocska
mind-mind jelkép …

És ha bátor vagy, akkor ezt oszd meg, ne a butaságot!

Hogyan készüljünk fel a gyermekáldásra 40 felett? Érdemes fogyni a baba-projekt előtt? – 1. rész

A média egyre gyakrabban számol be 40 körüli, vagy 40 feletti sztárok várandósságáról, és a hír általában megosztja a közvéleményt. Sokan úgy vélik, hogy 40 felett a nő szinte kifutott a gyermekvállalás kedvező időszakából, ezért fokozott a kockázat mind az anya, mind a gyermek szempontjából. Mások szerint egy fitt 40-es nő még nyugodtan megszülheti és felnevelheti gyermekét…

Hosszú a 40 felett szülő hírességek névsora, a külföldi sztárok közül Susan Sarandon 46, Geena Davis 48 évesen lett anya, a hazai ismert emberek közül Fehér Anna 53, Szulák Andrea 42, Jakupcsek Gabriella 45 évesen szült, most pedig az egész ország nyomon követheti, hogy a 43 éves Liptai Claudia milyen jó formában várja második gyermeke születését.

Kivételnek számítanak ezek a sztárok? Egyáltalán nem, hiszen a gyermekvállalás trendje megváltozott az utóbbi években: az ideálisnak tartott 20-as életévekről inkább a 30-as életévekre tevődött át a gyermektervezés időszaka, Magyarországon a 38 év felett szülő nők aránya 10% körüli, tehát manapság már a 40 feletti első szülő nők sem keltenek meglepetést.

Tudományos adatok arra utalnak, hogy minél magasabb a szülők életkora, annál nehezebb a teherbeesés, gyakran csak mesterséges megtermékenyítéssel sikerül, és az anyai-magzati kockázat is nő. A növekvő anyai életkor esetén bizonyos kórképek: pl. a mióma, a vetélés, a koraszülés, a méhen kívüli terhesség kialakulásának nagyobb a valószínűsége, sőt 35 év felett gyakoribb a terhességi cukorbetegség, a terhességi toxikózis, vagy a mélyen fekvő méhlepény előfordulása, ami a császármetszést tehet szükségessé. Ráadásul 40 éves kor felett a krónikus betegségek gyakorisága is nő, amelyek a fogamzás esélyét, illetve a terhesség kimenetelét is befolyásolhatják, pl. a magas vérnyomás a terhes nők 10 %-ánál, a cukorbetegség 10-20 %-ánál fordul elő.

A magasabb anyai életkor, sőt újabb kutatások szerint a magasabb apai életkor a magzatra is hatással lehet, pl. a Down-szindróma, és egyéb magzati fejlődési rendellenességek (pl. Edwards- és a Patau-kór) is gyakoribbá válhatnak.

Tény, hogy a tápláltsági állapot, tehát a testsúly, a testtömeg-index (BMI) és a testösszetétel (izom/zsír arány) hatással van a megtermékenyülés esélyeire, illetve az anyai és magzati rendellenességek kialakulására. Az alultápláltság (alacsony BMI és testzsír százalék) esetén gyakran nincs ovuláció, a menstruációs ciklus is rendszertelen, vagy akár elmarad a menses. De a túlsúly, és főleg az elhízás szintén kedvezőtlenül befolyásolja a menstruációs ciklust, a peteérést, a petesejtek, illetve a hímivarsejtek minőségét.

A növekvő szülői életkorral összefüggő veszélyek csökkentése érdekében mindkét leendő szülőnek érdemes minél jobb formába kerülni a gyermekvállalás előtt, ami magába foglalja a tápláltságbeli (minőségi és mennyiségi tápanyaghiány, testsúly- és testösszetétel eltérések pl. alultápláltság, túlsúly, elhízás), és fittségi eltérések rendezését, a krónikus, napi stressz-szint csökkenését, tehát a lehető legoptimálisabb egészségi állapot kialakítását.

Ennek érdekében a baba-projekt előtt minimum 3 hónappal mindkét leendő szülőnek érdemes olyan egészséges életstílusra váltani, amely többek között az optimális tápláltsági állapot elérését is szolgálja, tehát túlsúly, vagy elhízás esetén segíti a felesleg leadását. Jelentős súlytöbblet leadása 3 hónapnál hosszabb ideig is tarthat, ilyen esetben akár fél-egy évvel a babaprojekt kezdete előtt el kell kezdeni a fogyókúrát.

A fogyást azért is érdemes a terhesség előtte időzíteni, mert a zsírszövet sok olyan zsírban oldódó ártalmas anyagot is raktároz (pl. hormonális hatást is kifejtő ún. endokrin diszruptorokat), melyek felszabadulása a magzatra kedvezőtlen hatást gyakorolna. A BMI és testösszetétel rendezése nemcsak a megtermékenyülést segíti, hanem a terhesség alatti, és szülés körüli anyai és magzati szövődmények gyakoriságát is csökkenti, sőt az anya további egészségére, és a baba gyermekkori és felnőttkori egészségére, tápláltságára is hatással van. Jelentősen nő ugyanis a gyermek elhízásának gyakorisága, ha mindkét szülő elhízott.

Milyen egészségügyi vizsgálatok/teendők ajánlottak a baba-projekt előtt?

1.  A szülők családjában, ill. az előző terhességek során felmerülő genetikai eltérések feltárása.

2.  Anya és apa egészségi és tápláltsági állapotának vizsgálata:

  • Testmagasság, testsúly, testösszetétel mérés, az eltérések rendezése.
  • Fennáll-e terhességet veszélyeztető betegség, pl. epilepszia, cukorbetegség, pajzsmirigybetegség, magas vérnyomás, rosszindulatú daganat, vese- és májbetegség, szív- és érrendszeri vagy vérképzőrendszeri ártalom, ízületi gyulladás, nemi szervek elváltozása, asthma, bizonyos bőrbetegségek, gyomor-, vagy nyombélfekély stb.? Ha igen, a kezelőorvosnak haladéktalanul jelezni  kell a gyermekvállalási szándékot, mert szükséges lehet pl. a gyógyszer átállítás.
  • Fogászati vizsgálat, eltérések rendezése.
  • Teljes, ún. nagylabor vizsgálat, tájékozódás pl. az ásványi anyagok szintjéről, vese-, és májműködésről, gyulladás fennállásáról, vérszegénységről, zsíranyagcseréről, éhgyomri vércukor értékről stb.
  • Cukorterhelés inzulin-szint meghatározással egybekötve cukorbetegség, inzulin rezisztencia felfedezésére.
  • Pajzsmirigy hormonok vizsgálata pl. pajzsmirigy alulműködés kizárására.
  • D-vitamin szint meghatározás, hiány esetén D-vitamin pótlás.

3.  Védőoltások szükségessége. Átesett-e a leendő anya pl. rubeolán, bárányhimlőn, Toxoplazma gondii fertőzésen? A szükséges védőoltásokat  még a várandósság előtt be kell adatni, és ajánlott pl. az  influenza elleni védőoltás is.

4. Mindkét leendő szülőnél tájékozódni kell a nemi szervek állapotáról, fontos a gyulladások, szexuális úton terjedő betegségek, hormonális zavarok kizárása, vagy fennállásuk esetén kezelése.

5. Mozgásszervek, fittségi állapot vizsgálata pl. FMS teszttel. A Funkcionális Mozgásminta-Szűrés vizsgálja a mozgásmintázat korlátozottságát vagy asszimmetriáját, majd az eltérések korrekciója megtörténhet.

Életmódbeli teendők minimum 3 hónappal a várandósság előtt

  • Rendszeres vitamin- és ásványi anyag bevitel. Megfelelő folsavtartalmú magzatvédő vitamin szedésével kivédhető a fejlődési rendellenességek nagy hányada (pl. a nyitott gerinc és a koponyahiány). Folsav, cink, szelén bevitel ajánlott a leendő apának.
  • Jódtartalmú ásványvíz fogyasztása naponta jódhiány rendezése, terhesség alatti megnövekedett jódszükséglet fedezése céljából.
  • Sófogyasztás csökkentése.
  • Élvezeti szerek mérséklése, lehetőleg teljes elhagyása: napi maximum 1 szál cigarettánál,  napi maximum 2 adag kávénál, vagy teánál (1 adag: max. 70-80 mg koffeintartalom), heti 3×1 adag (1 adag alkohol= férfiak: 3 dl, nők: 2 dl jó minőségű vörösbor) alkoholnál több fogyasztása a megtermékenyülést bizonyítottan akadályozza, a magzat és az anya egészségére kedvezőtlen hatással van.
  • Energiaitalok teljes elhagyása.
  • Kábítószerek teljes elhagyása.
  • Fogamzásgátló  szer szedésének abbahagyása.
  • Leendő apáknál  a hosszú egy helyben ülés, a  forró fürdők (43-45 fok fél órán át) és a hőszigetelt, sportolás során alkalmazott védőeszközök használatának kerülése.
  • Vény nélkül szedett gyógyszerek korlátozása, elhagyása és házi/kezelőorvosával történő egyeztetés.

A cikk folytatásában az egészséges életstílus kialakítását, a tudatos táplálkozást, mozgást, és a stresszkezelést járjuk körül. Konkrét tanácsokat adunk a baba-projekt előtti életmód kialakításával kapcsolatban!

Meddőségi kezelések

A meddőségi okainak feltárása után az orvosi módszerei fő csoportjai a gyógyszeres kezelés, az Inszemináció és a lombikbébi program.

Meddőségi kezelések I.

Elképzelhető, hogy a kivizsgálás olyan eredményeket hoz, mely nem követel komoly beavatkozásokat, hormonális készítményekkel, egyéb gyógyszerekkel is eredményeket tudtok elérni. Az okok feltárása után a talált elváltozásnak megfelelő specifikus kezelés:

  • Elégtelen női nemi hormon termelés esetén a peteérést hormonok adagolásával érik el.
  • Ha az előző mellett a spermiumok száma, ill. mozgása nem megfelelő, a hormonkezelést inszeminációval (IUI) egészítik ki.
  • Átjárhatatlan, ill. hiányzó petevezetők esetén in vitro fertilizáció (lombikkezelés) szükséges.
  • Súlyos férfi meddőség esetén egyetlen spermium bejuttatása a petesejtbe (ICSI).

Inszemináció (IUI): A folyamat során a hímivarsejteket a méhüregbe juttatják. Az első kísérlet (a homológ inszemináció) a férj ondójával történik. Ezt azoknál a pároknál alkalmazzák sikeresen, ahol elegendő számú és minőségű spermium áll rendelkezésre, valamint a pár női tagjának petevezetői rendben vannak (vagy legalább az egyik), és átjárhatóak. Ezt természetesen az orvos dönti el az elkészült leletek alapján. Ha a probléma a spermiumokkal van, akkor ugyanezt a beavatkozást idegen hímivarsejtekkel is elvégezhetik (heterológ inszemináció). A donort az orvos úgy választja ki, hogy a lehető legtöbb tulajdonsága egyezzen a leendő apáéval.

Az inszemináció menete

A hímivarsejtek méhüregbe juttatását általában egy rövid stimuláció előzi meg, mely a ciklus 2-3. napjától a 12-14. napjáig tart, a petesejtek érését rendszeresen figyelemmel kisérve. Az inszeminációra 36 órával a tüszőrepesztő hormon beadása után kerül sor. Az eljárás csak néhány percet vesz igénybe, olyan, mint egy átlagos nőgyógyászati vizsgálat. Rövid pihenő után a páciens hazamehet. A sikeresség érdekében tanácsos néhány napig a túlzott megerőltetéstől tartózkodni. Sikeres kezelés esetén a terhességet, amennyiben a menstruáció időben nem jelentkezik, patikai terhességi vizelet teszttel lehet kimutatni.

Az inszeminációból 6 alkalmat támogat az OEP. Viszont egyes gyógyszereket, ha nincs rajta támogatás, teljes áron kell megvásárolni. Hat sikertelen inszemináció után, de akár előbb is, dönthet úgy az orvos, hogy lombik programmal folytassa a pár a kezeléseket, de ennek törvényi feltételei is vannak.

Meddőségi kezelések II.

A „lombikbébi módszer” (IVF): Miután egy petesejt megérett, leszívják az anyától, és összehozzák a spermiumokkal. Megfelelő körülmények között, üvegben nevelgetik, majd ha elég erős, visszaültetik a méhüregbe. Ilyen módon kikerülhető a nem megfelelően működő petevezeték. Mivel egyszerre több megtermékenyített petesejtet ültetnek vissza, ennél a módszernél nagyobb az ikerterhesség valószínűsége.

A lombik programban többféle kezelést is alkalmaznak, van rövidebb ideig tartó, ún. rövid, illetve hosszú, valamint antagonista protokoll (kezelés).

A rövid, illetve antagonista protokoll esetén általában a stimuláció a menstruáció 2. napján kezdődik, és 11-14 napig tart, majd ezt követi a petesejtek leszívása. Ezután 2-3-5 nap múlva az embriók méhbe való visszahelyezése, az embriótranfszer következik.

A hosszú protokoll a menstruáció 21. napján kezdődik és nagyjából három hétig tart, majd ezután jön a punkció, és a transzfer.

Ezek az adagolt hormonok típusában, illetve az adagolási idő hosszában különböznek. Hogy kinek mi a legmegfelelőbb, azt az orvos dönti el.

A petefészkek normál esetben havonta egy petesejtet termelnek, de a hormonkezelések hatására a női szervezet sokkal többet is képes termelni.

A lombik program menete

  1. Stimuláció: A petefészkek működésének hormonális serkentése. Ezzel elérhető, hogy egyszerre több petesejt érjen meg (hormon injekciókkal történik).
  2. A stimuláció során a tüszők érését ismételt ultrahangvizsgálatok mellett szükség esetén a vérből végzett hormon-meghatározásokkal is nyomon követik. Amint a tüszők érettsége megfelelő az esti órákban kell beadni a hCG injekciót. A petesejtnyerés (punkció) a hCG injekció beadását követő 34-36 órában történik.
  3. Punkció (petesejtnyerés, megtermékenyítés)
    A petesejtek leszívása többnyire altatásban, a hüvelyen keresztül, ultrahang segítségével történik. A punkciós tűvel átszúrják a hüvely, majd a tüsző falát és a tüszőfolyadékot steril kémcsőbe szívják le, amit a biológus megvizsgál. A petesejteket speciális tápoldatot tartalmazó tenyésztő edényben, inkubátorban tárolják.
  4. A spermát laboratóriumi körülmények között előkészítik. A megtermékenyítést a biológus 4-5 órával a punkciót követően végzi. A következő reggelen mikroszkóp alatt ellenőrzik a megtermékenyülést. A punkciót követő reggelen telefonon érdeklődhetünk arról, hogy hány petesejt termékenyült meg.Az egyszerűbb esetekben a meghatározott számú előkészített spermiumot egy szövettenyésztő edényben a petesejtek mellé helyezik. Ebben az esetben a hímivarsejtek lényegében a természetben ismert módon termékenyítik meg a petesejteket.Férfimeddőség esetén, amikor nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű hímivarsejt, akár egyetlen spermium is elegendő a petesejt megtermékenyítésére. Az ehhez szükséges hímivarsejtet ugyanis ún. mikromanipulációs módszerekkel is be lehet juttatni a petesejtbe. Ezt az eljárást intracitoplazmatikus spermium injekciónak (ICSI) nevezik.

    Az ellenőrzés után a már megtermékenyült petesejtek még legalább egy, de legfeljebb 5-6 napig inkubátorban fejlődnek tovább, egészen a beültetésig. Indokolt esetben arra is van lehetőség, hogy az embriók későbbi könnyebb megtapadását már ebben a fázisban megpróbálják segíteni a petesejtet körülvevő burok megrepesztésével. Ez az eljárás az asszisztált hatching (HA).

  5. Az embriótranszfer (ET) a punkciót követő 2-5. napon történik. Annak érdekében, hogy a teherbeesés valószínűsége nagyobb legyen több embriót ültetnek vissza. Az embriótranszfer csak néhány percet vesz igénybe, altatás nem szükséges hozzá. Az embriókat műanyag katéter segítségével helyezik a méh üregébe. Rövid pihenő után a páciens hazamehet. A sikeresség érdekében tanácsos néhány napig a túlzott megerőltetéstől tartózkodni. Sikeres kezelés esetén a terhességet az embriók visszaültetését követően kb. 11-14 nap múlva lehet kimutatni.

A laboratóriumi munkához tartozik a beültetésre nem került embriók mélyfagyasztása is. A megtermékenyült, de fel nem használt embriókat olyan speciális oldatba teszik, amely a fagyasztás során megvédi őket a jégkristályok képződésétől. Maga a fagyasztás egy számítógép által vezérelt fagyasztókészülékben történik, és több órát vesz igénybe. A fagyasztott embriók speciális tárolókba kerülnek elhelyezésre. Későbbi felhasználás esetén az olvasztás után dől el, hogy az embriók életképesek maradtak-e.

Jelenleg 5 alkalmat támogat az OEP, ebbe nem kell beleszámolni a fagyasztott embriókkal történő transzfert, amennyiben a pár vállalja a fagyasztás költségét. A támogatás azt jelenti, hogy a beavatkozásokért (a kezelés megtervezése, a stimuláció során a tüszők fejlődésének nyomon követése, punkció, megtermékenyítés, embriók visszahelyezése – tehát az orvosok, biológusok, egyéb személyzet munkája) nem kell fizetni, valamint egyes gyógyszerek 50 %-os áron vásárolhatók meg. Bizonyos gyógyszereket teljes áron kell megvásárolni. A gyógyszerek támogatása az 5. alkalom után is azonos az előzőekkel.

A meddőségi kezelést megelőző vizsgálatokról bővebben is olvashatsz erről szóló cikkünkben.

Meddőségi Intézetek a CsaládiNet Kisokosban

Kézikönyv a fogantatásról – töltsd le INGYEN ajándék e-bookunkat, és olvass el minden fontos információt, amit a teherbeesésről tudni kell!

Fotó: en.wikipedia.org

Photo by Filip Mroz on Unsplash

Milyen hosszú próbálkozás kell a teherbeeséshez?

Lehetetlen pontosan megmondani, hány hónap próbálkozás kell egy párnak ahhoz, hogy megfoganjon a gyermek, egy hozzávetőleges szám azonban adható az életkor, a szexuális szokások és néhány egyéb körülmény ismeretében.

Mikor érkezik végre a baba?

A statisztikák szerint a védekezés nélkül szeretkező párok

  • 30 százaléka egy hónapon belül
  • 60 százaléka 3 hónapon belül
  • 80 százaléka 6 hónapon belül
  • 85 százaléka 12 hónapon belül
  • 91 százaléka 3 éven belül
  • 93-95 százaléka 4 éven belül nézhet szülői örömök elé.

A négy évet azonban nem érdemes kivárni. A 35 éven aluli pároknak egy év, az ennél idősebbeknek hat hónap sikertelen próbálkozás után érdemes meddőségi specialistát felkeresniük. Egy év védekezés nélküli szexuális élet mellett be nem következő terhesség esetén a párok megkapják a „meddő” jelzőt, ez azonban nem egy visszafordíthatatlan állapot: többségük még néhány év kitartó próbálkozás mellett valószínűleg teherbe esne, ennek ellenére ilyenkor már érdemes rásegíteni is a folyamatra.

35 éves kor felett meredeken zuhan a termékenység, az idősebbeknek ezért is érdemes minél előbb orvoshoz fordulniuk, hiszen ebben az életkorban már az idő is szorít.

Hogyan befolyásolja az életkor a termékenységet?

Minél idősebb egy nő, annál nehezebben esik teherbe. Ennek legfőbb oka, hogy az idő múlásával romlik a petesejtek minősége, így a spermium egyre nehezebben találkozik olyan sejttel, amelyet megtermékenyítve egészséges baba foganhat. Érdekes, hogy a férfiak spermiumainak minősége nem változik 50 éves koruk előtt.

Ez azt jelenti, hogy egy egészséges, termékeny, húszas évei elején járó nő 85 százalékos valószínűséggel fog egy év védekezés nélküli szexuális élet mellett teherbe esni. A harmincas éveinek elejére ez a szám 63 százalékra, a negyvenes évei elejére pedig 36 százalékra esik. 45 éves kor felett legfeljebb elvétve fordul elő, hogy egy asszony spontán módon megfogan.

Hogyan eshetek gyorsan teherbe?

Aki nem szeretne ölbe tett kézzel ülni és várni, annak rendelkezésére áll néhány módszer, amellyel felgyorsítható a folyamat:

Először is: állapítsuk meg a peteérés időpontját. Ezt több módon is megtehetjük. A termékeny időszakban történő szexuális együttlét jelentősen megnöveli a sikeres fogantatás esélyét. Törekedjünk rá, hogy legalább egyszer együtt legyünk a peteérést megelőző kettő és az azt követő egy nap között.

Mindemellett a testünket is készítsük fel a várandósságra. Szokjunk le az olyan, a termékenységet negatívan befolyásoló szokásokról, mint a dohányzás vagy a túlzott alkohol és koffeinfogyasztás. Figyeljünk oda a megfelelő tápanyagbevitelre és a vitaminfogyasztásra! Aki túlsúlyos vagy esetleg kórosan sovány, próbálja meg normalizálni a testsúlyát, ezzel is növelve a sikeres teherbeesés esélyét.

 

 

 

 

ovulációs diagram

Babát szeretnénk, mikor érdemes együtt lennünk?

A termékeny napok kiszámítása

Egy nő legnagyobb eséllyel az ovuláció előtti két nap és az ovulációt követő nap között eshet teherbe. Az ovuláció – más néven peteérés – az az esemény, amelynek során az érett petesejt kilökődik a petefészekből. Ez az időpont rendszerint a ciklus közepén, az előző menstruáció után két héttel következik be, de időnként valamennyit változhat, ezért érdemes figyelni a testünk jelzéseit.

Honnan tudhatom, mikor van peteérésem?

A peteérés időpontját a következő módszerekkel lehet kiszámolni:

  • Rendszeres (minden alkalommal ugyanannyi napig tartó) ciklus esetén használhatunk online ovulációs kalkulátort, amely kiszámolja, a hónap mely napjain vagyunk a legtermékenyebbek.
  • Az egyszerűen használható ovulációs tesztek a terhességi teszthez hasonló elven működnek, és a testben lezajló hormonszint-változás alapján jelzik a peteérést.
  • Az ébredési hőmérséklet mindennapos mérése, és a méhnyaknyák állagának vizsgálata által is kikövetkeztethető a peteérés időpontja.

Úgy nem is eshetek teherbe, ha egyszerűen csak együtt vagyunk, amikor jól esik?

Dehogynem! Mindössze arról van szó, hogy hónapokkal hamarabb megfoganhat a baba, ha az időpontra is odafigyelünk egy kicsit. Négyhetes ciklus esetén (tehát ha két menstruáció első napja között ennyi idő telik el) érdemes a második és a harmadik héten 2-3 naponta szeretkezni, és így szinte biztos, hogy eltaláljuk a termékenyi időszakot is.

A próbálkozó párok többsége három hónapon belül sikerrel jár, ez azonban sok tényezőn múlik. Idősebb korban, hosszabb ciklus esetén, vagy ha bármi okból csökken a termékenység (pl. dohányzás miatt) ez jóval több időt vehet igénybe.

A szakorvosok javaslata szerint 35 évesnél fiatalabb párok egy év, annál idősebbek hat hónap sikertelenség után forduljanak nőgyógyászhoz!

Kilenc tény a menstruációról

Idén május 28. a menstruációs higiénia napja. A női lakosságnak nagyjából fele, azaz a világ népességének 26 százaléka reproduktív korban van. A legtöbb nő minden hónapban körülbelül kettő-hét napig menstruál. A menstruáció része a normális és egészséges életnek. Mindezek ellenére a menstruáció még mindig világszerte stigma a nők számára.

A menstruációval kapcsolatos hiányos információk számos országban még ma is káros tévképzetekhez és diszkriminációhoz vezethetnek, melyek azt eredményezhetik, hogy a lányok kimaradnak gyerekkoruk meghatározó élményeiből és tapasztalataiból – akár az oktatásból is. A megbélyegzés, a tabuk és a mítoszok megakadályozzák a serdülő lányokat és fiúkat abban, hogy megismerjék a menstruációval kapcsolatos tényeket. “Mi az UNICEF-nél egy olyan világban szeretnénk élni, ahol minden lánynak megvan a lehetősége a tanulásra, játékra és saját egészségének védelmére anélkül, hogy a stressz, a szégyen, vagy bármi más akadályozná őket a menstruációval kapcsolatos információkhoz és higiéniai felszerelésekhez való hozzájutásában” – mondta Sanjay Wijesekera, az UNICEF vízellátási és higiéniai szakértője. “A serdülő lányok higiéniai szükségleteinek kielégítése az emberi jogok, a méltóság és a közegészségügy alapvető kérdése.”

Íme kilenc tény, amit talán még nem tudsz a menstruációról:

1.     Egy átlagos nő élete folyamán összesen 7 évig menstruál.

2.     Van, akinek az első alkalom valakinek valóságos ünnep, míg más fiatal lányokban inkább félelmet kelt, vagy szorongást okoz. Mindenki számára a nővé válás folyamatát jelzi. Ez egy olyan időszak a lányok életében, amikor sokat jelenthet a család és a barátok támogatása.

3.     Sok lánynak nincsenek pontos ismeretei a menstruációról, mint biológiai folyamatról. A lányok első menstruációját megelőző felvilágosítás megerősítheti az önbizalmukat, hozzájárulhat a társadalmi szolidaritáshoz, és egészséges szokások követésére ösztönözheti őket. Ezeket az információkat otthon és az iskolában kell biztosítani számukra.

4.     A rossz menstruációs higiénia fizikai, egészségügyi kockázatot jelenthet, akár hüvelyi vagy húgyúti fertőzéseket is okozhat.

5.     Sok nő és lány nem fér hozzá a menstruáció idején szükséges higiéniás felszerelésekhez, különösen vészhelyzetek esetén. A fegyveres konfliktusok vagy természeti katasztrófák áldozataira az UNICEF kiemelt figyelmet fordít, hogy ne kelljen hiányt szenvedniük ezekben az eszközökben. A biztonságos mellékhelyiség használat érdekében a lányoknak és nőknek ilyen helyzetekben zseblámpát és sípot is juttat a szervezet.

6.     A fogyatékkal élő, speciális igényű lányok és nők további kihívásokkal szembesülnek a menstruációs higiénia kapcsán. Az érintetteknek aránytalanul alacsony a hozzáférésük a vízöblítéses vécéhez és a megfelelő felszerelésekhez.

7.     Globálisan 2 300 000 000 (két és félmilliárd!) ember szenved a megfelelő higiéniai körülmények hiányától. A legkevésbé fejlett országok lakosságának mindössze 27 százaléka fér hozzá szappanos kézmosási lehetőséghez otthonában. Sokaknak tehát még saját otthonukban is kihívást jelent a menstruációs időszak.

8.     Az alacsony jövedelmű országok iskoláinak mintegy felében nincs tiszta ivóvíz és hiányoznak a megfelelő higiéniai alapfeltételek, ami a menstruáció alatt különösen nélkülözhetetlen a lányok, tanítónők, tanárnők számára. A nem kielégítő feltételek megnehezítik a diákok részvételét az oktatásban.

9.     Az UNICEF együttműködik a helyi közösségekkel, iskolákkal és a kormányokkal, hogy minél több fiatal kapjon megfelelő menstruációs tájékoztatást, ami elősegítheti az egészséges higiéniai szokások kialakulását, és leszámolhat a tabukkal. A szervezet igyekszik megfelelő higiéniai körülményeket teremteni a világ legszegényebb régióiban élők számára is.

A D-vitamin (hormon) mint a meddőség, a PCOS kezelésének, a vetélések megelőzésének új módja

A D-vitamin anyagcseréje egyedülálló az emberi testben. Minden szervrendszerünk működésére komoly hatást gyakorol: az agyban, illetve a központi idegrendszerben fokozza az idegszövet megújulását, emellett legfontosabb védelmi rendszerünket, a bőrünket érintő daganatok kialakulásának kockázatát is csökkenti.

A vérképző rendszerben segíti az érett vér-sejtek kialakulását, javíthatja a vérszegény állapotot, erősíti a szívizomzatot, a test teljes védekező-rendszerét, májvédő hatású, emellett a cukorbetegség ellen is védelmet nyújthat. A vázrendszer, illetve a belek egészséges működésében is szerepet játszik, nem beszélve endokrin működésünkről.

Az utóbbi évek intenzív kutatásai igazolták, hogy a korábban vitaminnak gondolt biológiailag aktív anyag, lényegében hormonként viselkedik a szervezetünkben. Nincs köze a vitaminokhoz, pusztán orvostörténeti okok miatt nevezik annak. Szerkezete nagymértékben hasonló a szteroid hormonokhoz, mint a mellékvese hormonjai és a nemi hormonok, amelyek közül többet gyógyszerként használunk már évtizedek óta. Az utóbbiak többek között immunológiai és gyulladásos, ízületi betegségek esetén segíthetnek a tünetek enyhítésében.

Sokrétű kutatás bizonyította, hogy a D-vitamin több szervünkre, szervrendszerünkre hat, így szintjének meghatározása, szükség esetén pótlása meghatározó fontosságú (1. táblázat). Ezért nemrégiben számos hazai orvos társaság jutott konszenzusra azzal kapcsolatban, hogy a D-vitamin hiány súlyosságára együtt hívják fel a figyelmet, illetve iránymutatást adjanak a prevenciót és a kezelés javasolt módjait tekintve. Dermatológusok, endokrinológusok, immunológusok, gyermekgyógyászok, ideg- és elme-orvosok, kardiológusok és a szakma egyéb területein gyógyítók értettek egyet abban, hogy lényegesen nagyobb dózisra lenne szüksége szervezetünknek ebből az elengedhetetlen hormonból, mint amennyihez átlagosan hozzájutunk. A legfrissebb tanulmányok szerint ugyanis jelenleg a hazai lakosság körülbelül kétharmada D-vitamin hiánnyal küzd. Korábban ezt az anyagot kizárólag újszülötteknek adták speciális esetekben, ám mivel a legkülönbözőbb betegségek megelőzésében kulcsfontosságú lehet, majdnem mindenkinek többre lenne szüksége a hormonból. Az már korábban is ismert volt, hogy a vérben keringő D-hormon a kalcium-anyagcsere szabályozásában is részt vesz, melynek a csontképződésben, az egészséges csontok fenntartásában van kulcsszerepe.

A D-vitamin (hormon) a kalciumot legfőképp a bélből történő felszívódáson keresztül képes befolyásolni. Tehát a D-vitaminszint függvényében változik a napi kalciumszükséglet is. A nemzetközi ajánlásokban szereplő javasolt kalciumbevitel csakis normális D-vitaminszint mellett elegendő, ugyanis D-vitamin hiányában csontvesztés alakul ki, súlyosabb esetben a csontok szerkezete is megváltozhat, mely különböző csontbetegségekhez vezet. A csonttörések gyakoriságát befolyásolja a csontok mennyiségi és szerkezeti változása. Így csontritkulás esetén fokozott a csonttörések kockázata, mely D-vitamin hiányában tovább nő, akár 40 százalékkal. Ez a hormon segíti az izmok összehúzódását, az idegrendszer és az izmok közötti koordinációt, ezzel is csökkenve az éjszakai izomgörcsök esélyét.

Kiderült az is, hogy ez a hormon kedvező az autoimmun betegségek kezelésében és megelőzésében. Igazolták, hogy az autoimmun betegségek előfordulásának gyakorisága geográfiai szempontból eltérő: észak-dél irányban csökkenő tendenciát mutat. Vagyis minél több a napsütéses órák száma, annál ritkábban fordulnak elő ezek az autoimmun zavarok, melynek szintén köze van a D-vitamin-termeléshez.
Azt azonban csak az utóbbi időben sikerült a kutatásokkal bizonyítani, hogy a D-hormon pótlása a meddőség egyes eseteiben is segíthet. Az endokrin rendszerben a reproduktív szervek igen finoman hangolt rendszert képeznek, melyek érzékenyen reagálnak minden külső és belső hatásra, így a stressz következtében kialakuló hormonváltozásokra is. A termékenységi zavarok részben pszichés, részben endokrin, ill. immunológiai eredetűek is lehetnek. A D-hormonnak szerepe lehet a termékenység növelésében a nők és a férfiak esetében is. Az úgynevezett Müller-féle gátló hormon (AMH) a petefészekben az érett petesejt termelődését, kiszabadulását kontrollálja. Az AMH alacsony szintje, illetve koncentrációjának csökkenése azt jelzi, hogy az érintett közeledik a menopauzához, esélye a gyerekvállalásra csökken.

A Szent András Egyetem kutatói 3200 nőt vontak be vizsgálatukba, akiknek mérték hormonszintjét, és a kapott értékeket összehasonlították biológiai korukkal. “A tanulmány megmutatja, mekkora (AMH) szintet várhatunk egy egészséges nőnél”. A nők termékenysége a harmincas éveik közepétől jelentősen csökken (!), ám ennek mértéke és időpontja igen eltérő. Az AMH szintjének mérése pontosabb módszert ad egy nő termékenységi állapotának meghatározására és jóslására, mint biológiai életkora. A teszt használatával a nők olyan eszközt kaphatnak, amely segíti őket családalapítási terveik pontosításában.

Egy iráni orvos csoport pár száz nőt tett megfigyelés alapján arra jutott, hogy ha egy 20 éves nő vérében milliliterenként 4,1 ng-nál kevesebb az AMH szintje, nagyobb a valószínűsége, hogy korán jelentkezik nála a menopauza, azaz már 45 éves kor előtt. Ezzel szemben azoknak a 20 éves nőknek, akik vérében legalább 4,5 ng AMH mérhető, jó esélyük van arra, hogy csak 50 éves korukon túl következik be náluk a menopauza. Ez az érték 25 évesen már csak 3,8 ng, 30 évesen pedig 2,9 ng, ami azt mutatja, hogy a női termékenység igen gyorsan csökkenhet az életkorral.

(1. táblázat) A D hormon sokirányú hatásai

A PCOS és a D hormon

A policisztás ovárium szindrómával (PCOS) kapcsolatos ismereteink az utóbbi években sokat fejlődtek. Ez a leggyakoribb női endokrin zavar, az egész szervezetre kihat, nőgyógyászati vonatkozásai ellenére nem nőgyógyászati betegség! Panaszokat a serdülőkortól okoz, metabolikus összetevői pedig kardiovaszkuláris elváltozásokhoz vezetnek. A kórkép felismerésének, modern kezelésének megértéséhez alapos szemléletváltásra is szükség van. A PCOS a nők mintegy 18%-ában kimutatható. A szindróma nevét hallva sokakban valami ritka nőgyógyászati betegség ködlik fel. A tájékozott betegek viszont megrökönyödnek, ha panaszaik alapján a kórképet sejtve orvosuktól efféle javaslatot kapnak: „Szedjen fogamzásgátlót…”, „Hogy lenne magának az a baja, hiszen nem is kövér…”, „Akkor jöjjön vissza, ha gyereket akar”. Sőt:az sem jár jobban, aki a kórkép gyakoribb, nem-nőgyógyászati megnyilvánulásának tüneti kezelésével bajlódik, eredménytelenül.

Panaszok és tünetek

A PCOS számos örökletes és környezeti hatásoktól is befolyásolt megnyilvánulása változó kombinációkban jelentkezhet. A krónikus anovuláció (peteérés hiánya) gyakran, de nem feltétlenül jelent menstruációs zavart vagy a teherbeesés lehetetlenségét, ugyanakkor a PCOS a női meddőség, infertilitás és számos terhességi probléma vezető oka (korai vetélések, placenta-rendellenességek, terhességi cukorbaj, óriásmagzat). Sokkal általánosabbak és egyszerűen felfedezhetők a hiperandrogén (azaz fokozott férfi hormontermelés). Tünetei: zsíros bőr, akne, az androgén-dependens bőrterületek szőrösödése (enyhe bajusz- és szakállképződés, szőrök jelentkezése az emlőbimbók körül, a háton, a fanszőrzet felhúzódása a köldök felé és fölé), férfias típusú hajritkulás, a derék-csípő körfogat hányados megnövekedése. A folyamatok hátterében álló inzulinérzékenység-csökkenés (inzulin rezisztencia) következményes inzulin túltermelődés (hiperinzulinizmus) révén fokozza az androgén hormonok aktivitását is. A betegek nagyobb része a még fellelhető hiedelemmel ellentétben nem túlsúlyos. A hiperinzulinizmus közvetlen megnyilvánulása lehet az édesség iránti vágy, hipoglikémiás epizódok. Kövéreken néha acanthosis nigricans is található, amely az inzulin receptor örökletes csökkent értékűségére utal (1. ábra).

(1 ábra) Acantosis nigricans (feltűnő barna foltok a hónaljban, ill. a nyakon)

A tünetek felől közelítve tehát a serdülőkor utáni acne, hirsutismus, menstruációs zavarok, teherbeesési nehézség, spontán vetélések, placenta-problémák, terhességi diabetes, óriásmagzat, hízási hajlam különösen a hasi területen, fiatal korban jelentkező 2-es típusú diabetes bármelyikének leggyakoribb oka a PCOS. A kórkép gyakoriságánál fogva a felsorolt tünetek bármelyikének észlelésekor fel kell vetnünk a PCOS lehetőségét, és keresnünk kell a többi lehetséges tünetet esetleges meglétét is. Nem kell minden tünetnek meglennie! Ha az anamnesis és a fizikális vizsgálat PCOS-re gyanús (egy-egy hyperandrogenitási és/vagy egy-egy nőgyógyászati tünet is elég), indítsuk el a más betegségektől való elkülönítéshez szükséges vizsgálatokat.

Vizsgálatok

A diagnosztika talán kissé szokatlan gondolatmenetű: a klinikai gyanút nem pozitív laboratóriumi leletekkel, hanem a PCOS-nál ritkább, de más kezelésmódú endokrin kórképek kizárásával igazoljuk. A vizsgálatok természetesen alátámaszthatják a hiperandrogén állapotot (és az inzulin rezisztenciát) más jelek hiányában is, de leginkább a hasonló tüneteket okozó egyéb betegségek kizárására, és a metabolikus szövődmények keresésére szükségesek. A kivizsgálást célszerűen belgyógyász-endokrinológus irányítsa. Emelkedett férfihormon-szinteket, fokozott szabad androgén indexet (FAI) gyakran találunk, de normál leletek sem szólnak PCOS ellen! Nem általános (és nem megkövetelt) az LH/FSH arány lényeges megemelkedése sem. Durva androgén hormon emelkedéseket, ill. egyéb hormoneltéréseket tovább kell vizsgálnunk, a szóba jövő kórképek csökkenő valószínűségi sorrendben: a pajzsmirigyfunkció eltérései, prolactinoma, hormonálisan aktív mellékvese- vagy petefészek betegségek (mellékvese hypertrophia, Cushing, tumorok). A cukorterhelés során mért inzulin szintekkel az inzulin rezisztenciát vizsgálhatjuk, de a módszer az egyéni diagnosztika szempontjából nem mindig ad egyértelmű eredményt. Ultrahang vizsgálattal a policisztás ovárium-tünet (PCO): petefészkenként legalább 12 db, 2-9 mm átmérőjű ciszta (kiéretlen folliculus) és/vagy a petefészkek 10 ml-t meghaladó térfogata. A PCO tünet önmagában nem betegség és megléte sem szükséges a diagnózishoz, ha a hyperandrogenismus és az ovuláció zavara egyértelmű.

Kezelés

Sokféle lehet. A cukormentes étrend mellett az inzulin érzékenyítő készítmények alkalmazása terjedt el. A legújabb megfigyelések és a kísérleti adatok azt mutatják, hogy az inzulin rezisztencia csökkenthető megfelelő dózisú D hormon adásával. (Rebecca L. Thomson, Simon Spedding and Jonathan D. Buckley Vitamin D in the aetiology and management of polycystic ovary syndrome. Clinical Endocrinology 2012 77, 343–350.)
High Prevalence of Vitamin D Deficiency in Infertile
Women Referring for Assisted Reproduction, Luca Pagliardini et al Nutrients 2015, 7, 9972–9984; doi:10.3390/nu7125516.

Miként a fentebb jelzett tanulmány mutatja a meddő nőkben a D-vitamin hiánya egyértelműen kimutatható. Kaliforniai kutatók azt ajánlják, hogy a téli hónapokban akár az ajánlott mennyiség többszörösére növeljük a D-vitamin bevitelt, sőt a sötétbőrűek – mivel náluk nem szintetizálódik olyan könnyen a D-vitamin –, akár a 10-14-szeresére. Ugyan D-vitamin túladagolás 10 000 NE (nemzetközi egység), vagy ennél nagyobb mennyiség huzamos szedésével fordulhat csak elő, ezért érdemes betartanunk a napi ajánlott mennyiségre vonatkozó ajánlásokat. A D-vitamin hiány szempontjából fokozott kockázatnak kitett személyek például az autoimmun betegségekben és más betegségekben szenvedők, bizonyos gyógyszereket szedők, állapotos nők, illetve azok, akik életmódjuk vagy egészségi állapotuk miatt tartósan nem jutnak napfényhez. Mivel csecsemő- és gyermekkorban a D-vitamin hiány kezeléséhez szükséges mennyiség kiszámításához jóval kevesebb adat áll rendelkezésre, ebben a korcsoportban az egyszerre beadandó nagy dózisok helyett a naponta, biztonságosan beadható adagok hosszabb távú használata javasolt. Ráadásul a legutóbbi közlések alapján a D hormon segít az AMH termelődésének fokozásában, az IVF során komoly veszélyt jelentő vetélésék megelőzésében {Seyedeh Zahra Shahrokhi S.Z. et al Role of Vitamin D in female reproduction, Clinica Chimica Acta 455 (2016) 33–38}

Mennyi D hormon készítmény javasolt?

Korcsoport Egy napra javasolt dózis Biztonságosan bevihető ennyiség
egy napra eső felső határa
Csecsemők 400–1000 NE 1000 NE
Gyermekek
(1–6 év)
600–1000 NE 2000 NE
Gyermekek
(6 év felett)
600–1000 NE 2000 NE
Serdülők 800–1000 NE 4000 NE
Felnőtek 1500–2000 NE 4000 NE
Elhízott
felnőttek
3000–4000 NE 4000 NE
Terhes nők 1500–2000 NE 4000 NE

(2. ábra) A D-vitamin napi ajánlott bevitel nemzetközi egységben

A hiányállapot megelőzését segíthetjük, ha táplálkozásunkban is ügyelünk a magas D-vitamintartalmú élelmiszerek rendszeres fogyasztására. Természetes forrásai a halmáj olajok, halak (tonhal, szardínia, lazac, hering, makréla), máj, virágpor, méz, méhpempő, tojássárgája, tej és tejtermékek (vaj, tejszín,), csiperkegomba, zabpehely, búzacsíra, élesztő.

Összességében a meddőséggel járó állapotok kivizsgálása komplex feladat. A kezelés általában egyénre szabott. A legújabb adatok a D hormon fontos szerepét bizonyítják az lombik program során az embrió megtapadásában és fejlődésében egyaránt (IVF).

(Aktualitás! Influenzás időszakban figyeljünk oda még jobban a rendszeres D-vitamin pótlásra. Egy felmérésben ugyanis azoknál a japán iskolásoknál, akik télen és kora tavasszal D-vitamint szedtek, 58 százalékkal csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma!)

Indexkép: nenetus/FreeDigitalPhotos

Melyek a női meddőség leggyakoribb okai?

A női meddőség máig nehezen diagnosztizálható kizárólag az általános nőgyógyászat által, a sikertelenül próbálkozó, gyermekre vágyó nőknek szükségük van endokrinológiai és belgyógyászati vizsgálatokra is. Hogy melyek azok a nem nőgyógyászati problémák, melyek a teherbeesést akadályozhatják, arról Dr. Tóth Alexandra, a Belvárosi Orvosi Centrum szülész-nőgyógyásza beszél.

Continue reading “Melyek a női meddőség leggyakoribb okai?”

Technikai fogamzásgátló módszerek

A fogamzásgátlás fontosságáról már középiskolás kora óta sokat hall mindenki, a jelek szerint azonban mégsem eleget. Sok fiatal pár nincs tisztában a lehetőségek tárházával, pedig igen sok módszer létezik arra, hogy a nem kívánt terhességet elkerüljük. Közöttük vannak elterjedtek és kevésbé ismertek is. Sorozatunk befejező részében azokról a módszerekről lesz szó, melyek a testi biológiai folyamatok megfigyelésén, kiismerésén és azok úgymond “kijátszásán” alapulnak.

Continue reading “Technikai fogamzásgátló módszerek”